Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

1. Iskolahálózat és tanulólétszám alakulása A korszak kiinduló tanévében - 1849/50-ben - Pécsett a következő elemi iskolák működtek: Sorszám Iskola Tanulók száma Tanítók száma

1 1. Belvárosi rk. főtanoda 406 4 2. Belvárosi rk. leánytanoda 186 2 3. Belvárosi rk. plébániai altanoda 180 2 4. Budai külv. rk. plébániai altanoda 180

2 1 5. Budai külv. rk. fiókiskola 28

2 1 6. Szigeti külv. rk. altanoda 93 1 7. Nemes gyermekek 3 nevelőintézete 280

3 3-6

5 8. Evangélikus elemi altanoda 15'* 1 összesen 1368 15-18 1 Igazgatók és hitoktatók nélkül. - Csak a beiratkozni szándékozó tanulók száma; a tényleges létszám összesen kb. 100 fő. 3 Az 1850. évi Schematismusban szerepel ,,Tria Educatoria Nobilium Pueliarum" néven. 4 Várady F.: Baranya múltja és jelenje című monográfiájából (348. p.) közölt becslés. 5 Becslés. Az önkényuralom első éveiben az elemi iskolák nehéz körülmények között végezték oktató-nevelő munkájukat. Jól érzékelteti ezt Radenich városi főkapitánynak 1850. szeptember 14-én kelt jelentése a városi tanodák helyzetéről, melyben közli a Tekintetes Tanáccsal, hogy „a nemzeti és leányiskolákat a katonáktól kiürítvén . . . azokat oktatási czélra átidomítani" nem tudta, mivel a katonai parancsnokság ,,az épületet ispotálynak önként elfoglalta", sőt az ott lakó harangozót is kilakoltatta, kinek Baják tanító adott szállást -, s nincs remény a hamaros kiürítésre. Jelentette továbbá, hogy a leányiskola „jelenleg transzport háznak használtatik", melyből a katonaság csak akkor megy ki, ha más alkalmas helyet kap.

23 A városi tanács ezért 1850. szeptember 21-én levélben kérte a püspökséget, hogy biztosítson ideiglenes elhelyezést a katonaság által elfoglalt Nemzeti Főtanoda tanulói számára. Ennek eredményeként a tanulókat részben a püspökség udvari épületében, részben magánházakban sikerült elhelyezni. A szükségtantermekben történő oktatás nehéz körülményeire utal Török Istvánnak, a gimnázium és elemi iskolák közös igazgatójának a városi tanácshoz 1850. november 17-én írt levele, amelyben közli, hogy az I. osztály 87 tanulója a Szily-féle házban, egy 6x7 lépésnyi szobában van elhelyezve, s „méltóztassék elgondolni, minő állapotban vannak itt mind az illető tanár, mind a szegény gyenge tanulók"./l Az elemi főtanoda épülete még 1853. február 4-én is katonai börtön, s ezért a tanulók a régi apácazárda épületébe vannak bezsúfolva, melyről a pécsi iskolák felülvizsgálatára kiküldött bizottságnak a megyefőnökhöz küldött jelentése tudósít.

2

*

5 Drámaian ír erről a helyzetről Várady Ferenc: „Az iskolaépület fogházzá („putto23 Bm.L. IV. 1106. b. 2831 1850. Radenich főkapitány jelentése a városi tanodák helyzetéről. 24 Bm.L. IV. 1106. b. 3593/1850. Török István igazgató jelentése a tanodákról. 25 Bm.L. IV. 1106. b. Pécs v. Tanács ikt. iratok: 545/1853. Bizottsági jelentés az iskolákról.