Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

nyos házzá") lőn átalakítva, melyben a szabadságért küzdő hazafiak csörgették bilincseiket és így az iskola kiszorult sajátjából, s az osztályok elszórtan részint a püspöki épület udvari helységében, részint magán épületekben helyeztettek el."

26 Nem volt jobb a helyzet a Szigeti-külvárosban sem, ahol a Szent Ferenc plébániához tartozó altanoda helyiségeiben a katonai parancsnokság újoncokat helyezett el s ezért az iskolát és a tanító lakását 1851. január 1-től Lutz György orvos házába kellett kitelepíteni.

27 A Budaí-ícü/város iskolaépületeit a katonaság nem vette igénybe, de a rendkívül rossz körülményekről a városi tanács által kiküldött bizottság 1849. augusztus 14-én jelentette, hogy a kisebb fiókiskolába az idős kora miatt gyenge eredménnyel működő Szivér tanítóhoz mindössze 28 gyermek jelentkezett, viszont a nagyobb iskolába, a kitűnő és szorgalmas Krauze tanítóhoz 180 fiú és leány kérte felvételét. Az utóbbiak egy tanteremben nem férnek el, de az iskola előtt gyülekező csorda, a kocsik zörgése, valamint nyáron a nagy por miatt ,,az oktatás akadályoztatik, de a gyermekek élete is veszélyeztetve van". A felvett jegyzőkönyvben szerepel a „kebelbéli kisdedóvó iskola" is, ahová 200 fiú- és leánygyermek járt. A bizottság meggyőződött arról, hogy a gyermekek „tanulmányi és számírási kérdésekre szabatosan feleltek, folyvást olvastak, s korukhoz képest a nagyobbak csinosan is írtak". Ennek alapján megállapították, hogy „Szigriszt János oktató hivatásának . . . megelégedéssel felel meg, . . . viszont „szomorító vala szemlélni, hogy eme 200 kisded (?) hely szűke miatt csak egy középnagyságú szobában, s' a konyhában nyeri oktatását." (Úgy látszik ezekben az években az óvoda és iskola funkciói még nem voltak teljesen elhatárolva, s ezért a Szigriszt-féle pécsi magánóvodában iskolai oktatás is volt.) Az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében a bizottság javasolta a két Budai-külvárosi iskolának egy megvásárolandó, nagyobb épületben való összevonását, s az így felszabaduló kisiskola épületében a „kisdedovó" elhelyezését. Az összevont iskola céljára ajánlották az Ágoston-plébánia szomszédságában levő Mazali József-féle ház megvásárlását, ahol „a két oskola és két tanító szállása elférne".

28 Az iskola elhelyezése a következő néhány évben sem oldódott meg, noha az 1850/51-es tanévben már 300 tanuló járt ide. Erről ad számot Pucher Gusztáv igazgató-plébánosnak a városi tanács közgyűléséhez 1855. január 11-én írt jelentése, mely szerint „a plébániához tartozó oskolaköteles fi és leány gyermekek száma 868. Folyó évben beírta magát 436, közülük 50-60 belvárosi." Ezek oktatása négy külön házban „nagyobb fáradsággal, de kisebb sikerrel . . . szolgáltatík . . . Rendes tanító van 2, közülük az egyik betegsége miatt alig alkalmas, s készül a f. év végével magát a Tek Tanács irgalmába ajánlva a tanítói pályáról lelépni. Preparandiát végzett segéd tanító egy sincs, amolyan kettő, ezekis, ha a Preparandia iskola megnyittatik, az oskolánkat odahagyandják. . .", továbbá: „A négy külön házban levő termek legföllebb 500 tanulót képesek befogadni . . . marad még a belvárosiakat nem számítva 400-nál több, kiknek helyet nem adhatunk."

29 A Szigeti-külvárosi altanoda állapotáról Zob Gellért igazgató-plébános és Haksch Ignácz tanító 1855. március 22-i keltezésű jelentése tájékoztat. E szerint az iskola 26 Várady Ferenci: Baranya múltja és jelenje. I. köt. Tanügy. 337. p, 27 Bm.L. IV. 1106. b. Pécs v. Tanács ikt. iratok: 1851. 1-250. R. h. I. 8-15. a 214. sz: alatt a Szigeti külvárosi iskola elhelyezéséről, 28 Bm.L. IV. 1106. b. Pécs v. Tanácsa Beligy. oszt. Iktatott iratok. 1849., a 3081-3351. és az 1850. 1—189. Rakt. h. I. 8. 6. a 3146. sz. alatt, a kiküldött bizottság jelentése a Budaikülvárosi iskola helyzetéről. 29 Bm.L. IV. 1102. b. Pécs város közgy. iratai 1853-1857. a 170/1855. sz. alatti közgyűlési jkv., a Szt, Ágoston plébánia jelentése a beiskolázásról.