Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

A város 7867. évi költségvetése, melyet a Helytartótanács alaposan „lefaragott", ugyancsak deficites volt, bár ennek mértéke az előző évekhez képest csökkent.

22 A költségvetési beszámolójelentés szerint a tanácsi házipénztár által javasolt 225 999,- Ft tervezett bevételt a Helytartótanács csak 157 634,- Ft összegben hagyta jóvá. A tervezett 248 813,- Ft kiadás jóváhagyott összege pedig csak 181 575,- Ft volt, s így a deficit 23 941,- Ft-ot tett ki, melynek fedezetére minden adóforint után 35 kr. pótadó kivetését engedélyezte a főhatóság. A jóváhagyott költségvetéshez a Helytartótanács a következő észrevételeket, megjegyzéseket tette: Az előző, 1866. évinél kedvezőbb eredményt, csak úgy érhetnek el, ha a „cselekvő hátralékra" felvett 36960,- Ft hitelből legalább 9618,- Ft-ot törlesztenek; megszüntetik az adószedés liberalizmusát, s nem engedik, hogy „egyesek érdekeinek a közösség érdekei alárendelődjenek". Ez a fő oka annak ti., hogy a város lakóit pótadókkal kell terhelni. Utasították továbbá a tanácsot, hogy a város volt tisztviselői (Nagy József polgármester, Kóbor kapitány és Luzsevits tanácsos) részére 2000,- Ft összegben nyugdíjat irányozzanak elő. Nem járultak hozzá ahhoz, hogy a belvárosi plébános 2100,- Ft fizetését 900,- Ft-tal felemeljék mindaddig, amíg pótadót kell kivetni. A helytartótanácsi leirat olyan gazdálkodásra hívta fel a figyelmet, amellyel „A város igen jelentékeny jövedelmeivel szükségleteit minden pótadó kivetése nélkül födözni képes legyen." Az 1867. évi költségvetés 15. és 16. tétele tartalmazza a ,,tanodai kiadásokat". Ezek szerint a tanodái személyzet évi fizetése 16 047,- Ft 50 kr. összegben került jóváhagyásra. Ez a város jóváhagyott összes kiadásainak 8,8%-a. Egyéb iskolai célokra 1500,- Ft-ot irányoztak elő, s így az összes tanodái kiadás 17 547 Ft 50 kr. volt, az összkiadás 9,7%-a. Ha a tanodái kiadásokat a jóváhagyott bevételekből való részesedés arányában vizsgáljuk, ez 11,1%-ot tett ki, szemben az 1848. évi „rendes bevételekből" való részesedés 20,7%-os arányával. Természetesen, a két költségvetés arányainak összevetése az eltérő rendszer miatt nem lehet teljesen reális, de az megállapítható, hogy az 1848-ban jóval szerényebb jövedelmű város iskolai célokra aránylag többet áldozott, mint 1867-ben. Viszont pozitívumnak tekinthetjük azt a tényt a 60-as években, hogy miközben a város pótadók nélküli bevételei 1864-67 között 10,8%-kal, kiadásai pedig 14,5%-kal csökkentek; a tanügyi kiadások 1865-67 között 6,4%-kal növekedtek. ///. A népiskolai oktatás helyzete és fejlődése Pécs — a Dél-Dunántúl egyetlen szabad királyi városa —, már a reformkorban is „iskolaváros" volt. Az itteni elemi főtanodában, tanítóképzőben, főgimnáziumban és az 1849-ben megszüntetett Püspöki Líceum teológiai, jogi és filozófiai fakultásán jelentős számban tanultak a régió megyéiből, sőt Horvátországból is. A város lakóinak elemi szintű iskolázottsága messze meghaladta az országos átlagot és elérte vagy megközelítette az ország ebből a szempontból legfejlettebb északnyugat-dunántúli régiója városainak (pl. Sopron, Győr) szintjét. A népiskolai oktatás tárgyi és személyi feltételei, az ostromállapot éveinek mélypontja után, jelentősen fejlődtek, de a növekvő igényeket nem tudták kielégíteni. 22 Bm.L. IV. 1102. b. Pécs város közgyűlésének iratai 1853—1857. R. h. I. - 350/1857. sz. közli a Helytartótanács 85565. sz. leiratát az 1867. évi költségvetés jóváhagyásáról.