Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

-a dézsmafizetés megszüntetése, mely évente 1200 forinttal csökkenti a város kiadásait; - ha a háborús idők megszűnnek, a katonaállítást ,,az álladalom egészen átveendi" s ez csökkenti a kiadásokat; - a meszesi és a többi egyházi birtok évenkénti adója. Mindezek alapján kérték a „Magyar Belügyi Ministériumot", hogy a fizetésrendezést hagyja jóvá. (A jóváhagyás már nem érkezett meg, mivel a várost január végén a császári csapatok megszállták.) A felterjesztéshez csatolt második kimutatás név szerint felsorolja a városi alkalmazottakat, feltüntetve fizetésüket és természetbeni járandóságukat. Ezek összege 15 149 forintot tett ki, ami a már említett „rendes bevételek" 75%-a. A lelkészi és tanítói fizetések együtt 4182 forintot tettek ki, s ez a város rendes bevételeinek 20,7%-a. Ha csak az elemi iskolai tanítók fizetését vesszük figyelembe, akkor ez az összeg a rendes bevételeknek csak 8,3%-a volt. A város gazdálkodásában jelentősebb bevételnövekedés csak az 1850-es évek közepe táján következett be, főleg azért, mert a DGT 1 millió forintért fölvásárolta a város tulajdonát képező bányatelkeket, s ennek kamatai növelték a tanácsi bevételeket.

20 Az 1860-as évek első telének nehéz városgazdálkodási helyzetét érzékelteti a Helytartótanácsnak a szab. királyi városokhoz intézett leirata, mely szerint „több szab. kir. város a lefolyt veszteséges évek súlya alatt, igen lecsökkent anyagi és vagyoni állapota miatt a közrendészeti, polgári és fenyítő ügyek újabbi átvétele, valamint a rabok tartása miatt még nagyobb mértékben lőn terhelve, jövedelmi forrásaik csökkentek...", s ezért kérték, hogy ezen újabb kiadásokat vagy az állampénztárból fedezzék, vagy a közadóba tudják be. A Helytartótanács ezt a kérésüket pártfogolta, de kérte, hogy indoklásként az 1861-1864 közötti évek bevételeiről és kiadásairól készítsenek kimutatást. Pécs szab. kir. város tanácsa ezt 1865. május 1-jén terjesztette fel.

21 Év Rendes jövedelmek Bevételek Tőkekamat követelések Községi pótadó összesen o r i n t Közig, és egyéb kiadások Kiadások* Adósságok kamatai öss 1861. 95 008 28 389 41 692 165 089 148 028 17 060 165 089 1862. 116 854 28 220 35 158 180 233 163 296 16 938 180 233 1863. 156565 30 881 31 534 218981 202 137 16844 218981 1864. 137 669 39 091 35 670 212 430 192 540 19 890 212 430 A kimutatás alapján megállapítható, hogy Pécs szab. kir. város közigazgatási és egyéb kiadásai minden évben jelentősen meghaladták rendes bevételeit és tőkekamat követeléseit, s ezért a költségvetést csak pótadók kivetésével tudták egyensúlyba hozni. 20 Az adatok a Kalauz című szaklap 1868. június 16-i, IV. évf. 533. p. és Várady F, már idézett művéből az 590—591. p.-ról származnak. 21 Bm.L. IV. 1102. b. Pécs város közgyűlésének iratai 1853-1857, R. h. I., 375 1865. sz. alatt közli a Helytartótanács 1863. V. 27-i 39274. sz. leiratát és az 1865. V. 1-én felterjesztett költségvetési jelentést. * A kimutatásban csak a kerek forint összegeket tüntettem fel, a krajcárokat nem, ezért az „összesen" rovatok kisebb eltérést mutatnak,