Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

nyei miatt már 1853-ban elkezdték a Pécs (Üszög)-Mohács közötti vasút építését, mely 1857-ben fejeződött be. Pécs országos vasúthálózatba történő bekapcsolása azonban csak 1867 68-ban következett be, amikor ugyancsak külföldi (osztráknémet) tőkéscsoport beruházásával elkészült a Pécs —Barcs közötti vonalszakasz.

1

' A szénbányászat fejlődése, valamint az országos vasúthálózatba való bekapcsolódása a városnak elősegítette más iparágak és a kereskedelem fellendülését is. A neoabszolutizmus korában létesült gyárak egy része Pécs iparában ma is jelentős szerepet tölt be. Ezek közé sorolható az 1865-ben alapított Heberényiféle gépgyár és öntöde, a Zsolnay-gyár, a Hirschfeld-féle sörgyár, az Erreth- és Höffler-féle bőrgyár. De 1861-ben létesült a Hamerli kesztyűgyár és 1859-ben a Littke-pezsgőgyár is. A város kereskedelmi életében a bánya és gyári termékek mellett fontos ágazat volt a hagyományos borkereskedelem. A fejlődő gazdasági élettel együtt jöttek létre az első pénzintézetek is: 1845-ben létesült a Pécsi Takarékpénztár, melyet 1865-ben a Pécsi Kölcsönös Segélyező Egylet, majd 1869-ben a Baranya megyei Takarék- és Hitelbank követett.

18 4. Városgazdálkodás, költségvetés A polgári forradalom és szabadságharc vége felé a növekvő hadikiadások és infláció; majd az önkényuralom éveiben a hadisarcok, a katonai megszállás terhei, a pénzváltozás, valamint az új adópolitika következtében nehéz a város gazdálkodására vonatkozóan összehasonlító értékeket figyelembe venni. A növekvő bevételeket mindig meghaladó kiadások a jellemzők, s a deficites költségvetést, a nehéz körülmények között gazdálkodó városi tanács, kölcsönökkel, ill. pótadók kivetésével igyekezett egyensúlyba hozni. Az T848. évi költségvetésről a városi tanács 1849. január 3-án készített jelentése ad tájékoztatást. Ezt a jelentést — a városi tisztviselők és más alkalmazottak fizetésemelése tárgyában - a már Debrecenbe menekült magyar kormány belügyminisztériumának terjesztették fel.

19 A csatolt kimutatás szerint a város 48 648 ezüst forint „követelő állapotával" szemben 55 300 ezüst forint „terhelő állapot" volt, tehát a hiány 6652 ezüst forintot tett ki. A „terhelő állapotot" 4800 forinttal tovább növelte az „újabb időkben . . . állíott újonczok napi díjai . . .", melynek fedezetét magánszemélyektől 6%-os kamatra felvett kölcsönökből és az árvapénztárból („Domonay-féle tömeg") teremtették elő. A „rendes bevételek" 20 184 forintot tettek ki. Az erről készített 29 tételből álló jegyzék tükrözi a város bevételi forrásait, melyek közül a legnagyobb tételek a borvám (5400,- Ft), az úrbéri jövedelem (2700,- Ft), az eladott telkek utáni tőkekamat (2600,- Ft), a „serárulási jog haszonbérlete" (2500,- Ft) és a pálinkaárulási jogból származó 1100,- Ft voltak. A kérelmezett fizetésemelés fedezetének indoklásaként felsorolták a város meglevő és várhatóan növekvő további bevételeit is: - a város 6000 hold erdejéből származó, a faárak naponkénti emelkedése miatt évről évre növekvő bevétel; - a kőszén, mely békésebb idők beálltával tetemes jövedelem forrása lehet; - a közteherviselés bevezetése, mely az eddig adómentes osztályokat is adózóvá teszi ; 17 Vass Előd: A dunántúli vasútépítés kezdetei, 1828-1868. PAB-VEAB. 1978. A Dunántúl településtörténete III. 1848-1867. Szerk.: Farkas Gábor. 129-130. p. 18 Várady Ferencz: Baranya múltja és jelenje II. 552., 591., 599-, 613., 644. p, 19 Bm.L. IV. 1106. b. 1-508. Rakt. h. I. 8., a 19, k. ig. sz. alatt Pécs sz. kir: város rendes jövedelmeinek egy évre szóló kimutatása.