Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

E kényszerű kompromisszumot tükrözi el a bo rá tu ma .'

w A tervezet nem csupán Magyarország védelmét tartja szem előtt, hanem a teíjes birodalomét. A nádor alapelvként az egész népességre - papság és állami tisztviselők kivételével - kiterjedő honvédelmi kötelezettséget jelöli meg. Munkájának középpontjában a reguláris hadsereg kiegészítése, tartalék alakulatok felállítása, illetve az „inszurrekció intézményei" (Insurrections-Anstalten)

45 álltak. A terjedelem, melyben ez utóbbival foglalkozik, a kérdés jelentőségére és megoldatlanságára egyaránt utal. A nemesi felkelés feladatkörét három vonatkozásban jelöli meg; békeidőben az állandó hadsereg tartaléka, háborúban az ország védelmének letéteményese, emellett pedig a belrend biztosítója - pótszervezete (Sédentaire insurrection) révén. Ily módon a tervezet külön tárgyalja az ún. aktív inszurrekciót és a tartalék szerepét betöltőt/

16 A valódi felkelés összpontosítására akkor kerülne sor, amikor az ellenség az ország határait közvetlenül fenyegeti. A szerveződés meggyorsítását a szemle rendszeressé tételétől remélte, s ehhez kapcsolta a felszerelés és ellátás kérdésének megoldását. 14 napos gyakorlatozást írt elő, mégpedig a szemlét követően. A további gyakorlás — lakóhely szerint - vasár- és ünnepnaponként történnék, a kéthetes gyakorlatok pedig évenként ismétlődnének, mégpedig olyankor, amikor a mezei munkák szünetelnek. A tényleges felkelésnél a 17., illetve a 40. életévet jelölte meg a hadkötelezettség határául, míg a tartaléknál a családfők 50 éves korukig szolgáltak volna/'

7 A helyettesállítás és a pénzen való megváltás szokását igyekezett kiiktatni. Az „aktív felkelők" sorába bevette a honoráciorokat, uradalmi tisztviselőket, diákokat, a kiváltságolt kerületek lakóit, a polgárok és parasztok egyetlen fiait továbbá az iparosokat és bányászokat is. A felsoroltakat azonban a nemesi alakulatokkal nem szándékozott elegyíteni, lakhely és anyanyelv szerint akarta őket csoportosítani. Leszögezte, hogy a felkelés az ország határain túl továbbra sem használható föl, ha csak nem a király áll az élére. Ez esetben is, akárcsak a hadba hívásnál a nádor-főparancsnok megítélésétől függ felhasználásának módja és mennyisége. A tervezetből világosan kivhető a nádor azon törekvése, hogy a felkelés jellegzetességeit, belső felhasználását és nádori felügyeletét megtartsa. A taktikai engedmény, amit a határontúli alkalmazásban tett, korántsem volt mélyreható. Nem így alapvető újításai: a felkelés nem tűr felmentést, kiképzésre már békeidőben sor kerül, továbbá, hogy végveszélyben a sorkatonasággal együttesen is alkalmazható. A létszámgyarapítás érdekében a felkelési kötelezettséget a nem kiváltságolt rétegekre is kiterjesztette, elkülönítésükkel azonban biztosította a nemesi felkelés szervezetének érintetlenségét. A tervezet - kivételesen - találkozott az udvar egyetértésével. Az uralkodó az országgyűlés egybehívását elhatározva, az előkészítés részeként utasította a nádort, hogy az új honvédelmi rendszer bevezetése érdekében bocsássa közre tervezetét/

8 József nádor 1808. augusztus elején készült el részletezőbb jellegű 44 ober Reserve und Landes-Defensionsanstalten in Hungarn mit Bezug auf jene, Welche für die conscribirten Erblande veranlasset werden sollen. In: JNI, IM, 210—242. p. 45 Uo. 228-242, p. 4(5 Uo. 230-241., illetve 241-242. p. 47 Vö. JNÉ, 1/2. 177. p. 48 Uo. 180. p.