Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

munkájával, melyben a rendekkel igyekezett beláttatni a felkelés átszervezésének elodázhatatlan szükségességét. A magyar nemesség meggyőzésére készült tervezet^ első részében a kérdéskör előzményeire tekint vissza. Az 1715. évi számos kérdést megoldatlanul hagyó reformból indul ki, majd a fontosabb eseményeket elemzi: az 1741-es felkelés azt a hiú reményt keltette, hogy a fennálló hadrendszer a hadviselés megváltozott körülményei között is eredményes, elodázta a modernizálást. 1764-ben pedig az udvar félelmén halt el a kísérlet. A francia háborúk ugyan mindkét félre ki jó zanítólag hatottak, a felkelés szabályozása azonban mégsem történt meg. A második fejezetben a fennálló honvédelmi rendszer hibáival foglalkozik. Az inszurrekciót rendkívüli védelmi eszköznek nevezi, melynek fő fogyatékosságát előkészítetlenségében jelöli meg. Végső következtetésként megállapítja, ha nem segítenek a hiányokon ,, . . . akkor az inszurrekció a nemességnek is, az országnak is csak haszontalan, nyomasztó teher marad, amely megérdemli, hogy megszüntessék".

50 A reform elveire rátérve (3. fejezet) hangsúlyozza, hogy nem másról van szó, mint a törvényes védelmi eszközöknek az idők szelleméhez való alkalmazkodásáról. Az inszurrekciót rendkívüli védelmi eszköznek nevezi, melynek fő fogyatékosságát mint a törvényes védelmi eszközöknek az idők szelleméhez való alkalmazkodásáról. Az inszurrekció létszámát 75 ezer főben kívánja megállapítani, kiképzését pedig békeidőben megvalósítani. A felkelésnél minden testileg alkalmas állampolgárral számol, mindazokkal, akik a sorkatonaságnál nem vehetők igénybe. Munkája következő öt fejezetében javaslatainak részletezésével foglalkozik; a 7. és 8. részt teljes egészében a nemesi felkelésnek szenteli, gyakorlatilag megismétli korábbi tervezetének vonatkozó javaslatait. A nádor munkálata felsőbb meggondolásból mégsem került terjesztésre, bár a rendek tudtak elkészültéről, nyomtatásban nem jelenhetett meg. Hatása azonban az 1808-as országgyűlés vonatkozó tárgyalásait jelentősen befolyásolta.

01 Mint várható volt a nemesi felkelés kérdése a diétán a viták középpontjába került. A rendeknek mindenekelőtt két kérdésben kellett dönteni. Rendszeres munkálatként kezeljék-e az inszurrekció szabályozását vagy ideiglenes intézkedést hozzanak ez ügyben. A másik érdemi kérdés az volt, hogy mit tekintsenek tárgyalási alapnak, az előző évben életrehívott bizottság munkáját, avagy a nádor tervezetét. Az első kérdésben is erősen megoszlottak a vélemények, az utóbbiban még ennél is izzóbban parázslottak a szenvedélyek. Végül a többség úgy ítélte meg, hogy a bizottság munkálata békeidőben szabályozza a felkelést a nádoré pedig főleg háború esetén, így hosszas huza-vona után a párhuzamos tárgyalás mellett döntöttek. A viták hevében rendkívül éles ítéletek hangzottak el a felkelésről; az egyik követ - többszörös felkelő - például azzal érvelt, hogy még életében nem sütött el puskát.

52 Ilyen és ehhez hasonló gyakorlottsággal nem kevés „született katona" rendelkezett. 49 Freymüthige gedanken eines Hungarischen Patrioten über die Verbesserung des Defersionssystems seins Vaterlandes... In: JNI, III. 255-322. p. so Uo. 278. p. 51 Az országgyűlés előkészítéséről Id. Wertheimer Ede: Ausztria és Magyarország a XIX. század első tizedében II. Bp. 1892. 377. s köv.; Az országgyűlés részleteiről hű képet ad: Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Diarium comitiorum regni Hungáriáé) Pozsony, 1808. 2° XXXII, 392. XVI. p.; Az udvar és a nemesség viszonyára alapvető Kosán/: Napoleon és Magyarország, Bp. 1977. 223. p. 52 Vö. JNÉ, I/2. 202. p.