Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

sereg tudja a honvédelem feladatát ellátni, s nem állíthatnak túlzott elvárásokat az alkalmi - irreguláris - alakulatokkal szemben. Károly főherceg is a reguláris katonaság számának emelését, illetve létszámának állandósítását tartotta szükségesnek. A nemesi felkelést a középkori hűbéri rend idejétmúlt maradványának tartotta; hangsúlyozta, hogy a felkelések, melyeknek nincs kellő idejük a megalakulásra és gyakorlatozásra, nem fogják az ellenséget megverni, sem a királyságot megmenteni. A felkelés szabályozása helyett e terhes kötelezettség megváltását ajánlotta.

37 Alvinczy József báró táborszernagy a fölkelés helyett „tartalék mílicia" felállítását javasolta, amely formailag ugyan külön állna, gyakorlatilag azonban a rendes hadsereggel azonos elbírálás alá esne.

38 Az inszurrekció szabályozása ellen foglalt állást Zichy Károly gróf kamaraelnök és Majláth József gróf állam- és konferenciaminiszter is. Érvelésükben egyaránt a költségek növekedésére hivatkoztak; de míg Zichy a szabályozás napirendről levételét is javasolta, addig Majláth vélekedése szerint azt a rendeknek kellene átengedni - bizonyos megszorításokkal.

39 Az átszervezés mellett csak az új országbíró, örményi József emelt szót. Arra figyelmeztetett, hogy a felkelés haditanács alá rendelése beláthatatlan következményekkel járna s meghiúsítaná a rendekkel való együttműködést. A nádori javaslatot támogatva, az érintettek figyelmébe ajánlotta Nádasdy és Splényi generálisok 1796-os szabályozási tervét/'

0 A nemesi felkelés korszerűtlenségét a rendi álláspont kritikusabb tagjai közül is többen felismerték. Átszervezésére Vay Miklós generális, az ellenzék ismert vezérének fivére készített tervezetet/'

1 Vay is hangsúlyozta, hogy az inszurrekció a kor hadművészeti követelményeinek képtelen megfelelni. Az ismert fogyatékosságok orvoslására azt javasolta, hogy a felkelő nemesek az állandó hadseregbe osztassanak be, de külön seregrészt alkotva. Az állandósuló keret létszámát 50 ezer főben határozta meg, melyhez szükség esetén további 100 ezer újonc csatlakozhatna. A különálló, viszonylag nagy létszámú magyar sereg terve az udvarnál, az állandó hadsereghez kapcsolás pedig a nemességnél kedvezőtlen fogadtatásra talált. Az 1807. évi országgyűlés nem váltotta be a rendek hozzáfűzött reményeit; a rendszeres munkálatok tárgyalása éppúgy elmaradt, mint a nemesi felkelés szabályozása/

2 1808-ra az udvari körökben is megérlelődött a hadügy átszervezésének gondolata. A katonai reform, amellyel az elmúlt évben Ausztriában még csak kísérleteztek, időközben megvalósult, s immáron a magyar hadi viszonyok modernizálása került előtérbe. I. Ferenc 1808 májusában szólította fel a nádort, hogy tegyen javaslatokat a magyar honvédelem átszervezésére/'

3 József nádornak a hadkiegészítésről és különösen a nemesi felkelésről határozott elképzelése volt; elképzeléseiben azonban érthető módon a királyi állásponthoz is alkalmazkodnia kellett. :i7 Uo. 72-73. p. 38 JNI, II. 671-673. p. ;í!1 Uo. 584-586. p. 40 Uo. 582-583. p. 41 Címe: Plan zur Regulirung einer hung, adelichen Insurrection. Kivonatosan ismerteti Domanovszky: JNÉ, 12. 77. p. 42 Az országgyűlés lefolyásáról és hangulatáról Wertheimer Ede: Az 1807-ik évi magyar országgyűlés. SZ, 1896. 293-309., 394-412. p. JNÉ, I/2. 171. p.