Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

nul nyomasztó, s a mostani hadi körülményekhez legkevésbé illőnek tekinti, s ezt a nemesség adóztatásával s jószágai összeírásával kívánja felcserélni . . ,"

14 A „magyar rendi alkotmányt" alapjaiban támadó vállalkozás - mint ismeretes - kudarcot vallott. E törekvés utórezgéseként látott napvilágot Keresztury József udvari ágens műve,!5 amely szintén az inszurrekció avultságán keresztül kérdőjelezte meg a nemesi előjogokat. A nemességet érzékenyen érintő munkával Bárdossy János szállt szembe;

16 a kedélyeket borzoló polémia nyilván nem maradt visszhangtalanul a kortársak körében. II. Lipót trónra kerülésével alapvetően megváltozott a rendek és az uralkodó viszonya, a magyar társadalomban felszínre törő reformhajlandóság megértésre talált az udvarban. A társadalom egészét átfogó reform rendszeres és nyilvánvalóan hosszabb időt felemésztő kidolgozásának szükségességeit Öcsai Balogh Péter fogalmazta meg legerőteljesebben. A „köznemesi nemzeti program"

1

' a köznemesség hegemóniáját lett volna hivatott biztosítani; agitációja megbontotta a hadsereg fegyelmét,

18 a korona díszőrségek szervezése és a nemesi felkelők helyenkénti kiállítása pedig már-már a nemzeti hadsereg megteremtésével kecsegtetett.

19 Az erőviszonyok megváltozása folytán a köznemesség kénytelen volt lemondani tervének megvalósításáról, az alkotmány módosítását más úton igyekszik kicsikarni. Szövetségest keresve a régi rendi alkotmányhoz tér vissza, és immár a többi rend egyetértésével, királyi támogatással akarja a szükséges változtatásokat megvalósítani. A reformkérdést az 1790-1791. évi országgyűlés sem képes felvállalni, de a sérelmek egybeszedésére és a legsürgősebb, halaszthatatlan reformok kidolgozására országos bizottságokat küldenek ki.

20 A diéta kezdetén közkézen forgott egy — névtelen — javaslat

21 a nemesi felkelés újjászervezéséről, melynek szerzője rendkívüli problémaérzékenységéről árulkodik. Olyan fogyatékosságait veti fel az inszurrekciónak, melyek ugyancsak az intézmény lényegét érintik. A nehézségek között elsőként az elszegényedést említi, melynek előrehaladottsága miatt tekintélyes számú potenciális felkelő képtelen eleget tenni kötelezettségének. Ennek orvoslására kész tervvel áll elő. A felkelők létminimumát 300 forintban állapítja meg. A helyettes állítást elfogadhatónak tartja, azzal a kitétellel, hogy a vagyonosabb főrendűek családtagjaik számának megfelelő számú lovast állítsanak. Az arányos tehervállalásra való törekvés ismereteink szerint itt bukkan fel először. A hadszervezésben is korszerűnek mondható tervezet közös megyei alakulatok szervezését javasolja, melyet az eltérő nemesi népességgel indokol. A felkelő alakulatok vezetésére, kerületenként egy „Felt Marsall Lieutenantot" állítana 14 II. József levele Pálffy gróf kancellárhoz (1785). A részletet közli Fényes Elek: Magyar Ország Statistikája. I. Pest. 1842. 148. p. 15 Keresztury József: De veteri institutorei militaris hungaricae ac speciatum de insurrectione nobilium ab anno 886-1790 Bécs, 1790. A szerzőről Id. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. Bp. 1899. 86-87. p. "' Bárdossy János: Animadversiones historico-critico-polemicae in opus de insurrectione nobilium... Buda, 1792. A szerzőről Id. Szinnyei: i. m. I. 580-581. p. 11 A Balogh Péter-féle tervet közli Marczali Henrik: Az 1790'1-diki országgyűlés. Bp. 1907. I. 89. s köv. 18 A Graeven huszárezred tisztjeinek ügyét Id. Marczali: i. m. II. 99. s köv. 19 Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Bp. 1926. 18. s köv. és Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978 83. s köv. 20 Mályusz: i. m. 119. p. 21 Címe: A nemesség táborkodásáról egy igaz hazafinak gondolatai. A tervezetet kivonatosan közli Marczali: i. m. I. 120-127. p.