Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

van, de téglával va-n lerakva a padlás is. A gazdálkodni szerető Munkácsy Albert után értékes melléképületek maradtak. Ezek között szerepel egy nagy méretű istálló, pajta, kocsiszín, kukoricagóré, benne hombár. Alatta disznó- és baromfiól. Az udvaron kikövezett gémes kút adott jó ivóvizet embernek, állatnak. A múlt század végén az eklézsiának volt még egy nagy körisfa asztala az irodában, egy fenyőasztala a konyhában, négy darab sárga szalmaszékkel, de volt ezenkívül három gyékényszék is, meg egy fehér láda, amely Munkácsy idejében pénztárul szolgált, ebbe volt az egyház pecsétje is. Két szobát cserépkályhával fűtötték, az irodában már a századvégen vaskályha volt, a konyhában pedig takaréktűzhely.

113 A faluképben egyelőre igen szerény helyet foglalnak el az iskolák. Építésükhöz a templomokhoz hasonlóan földesúri engedély és támogatás szükséges.

114 A földesúr ugyan legtöbbször segít, de a kórósi kálvinista gyülekezet megyei segítséget volt kénytelen 1820-ban kérni, mert a siklósi uradalom nem volt hajlandó iskola részére területet adni.

115 Az iskolák állapotáról forrásaink semmi jót nem tudnak mondani. A katolikus iskolák közül a bogdásairól tudjuk, hogy esős időben a tanteremben még a betűket sem lehet látni. Ugyanebben az évben (1810) a sellyei katolikus iskoláról is azt írják, hogy siralmas állapota miatt újjá kell építeni.

116 1841-ben az újabb vizitáció már több információt közöl a bogdásai iskoláról. Itt megtudjuk, hogy a szalmatetős épületet a káptalan építette 1792-ben. Három szoba van benne, ebből kettő a tanítóé, egy pedig a tanterem. Van ezen kívül mindenféle mellékhelyiség: konyha, kamra, istálló, többféle rendeltetésű ól és tágas kert is.

11

' A vajszlói katolikus iskoláról azonban csak rosszat lehet írni. A tanítónak, aki egyúttal kántor is, egy szoba-konyhás lakása van, és ehhez csatlakozik a tanterem. Erről a többször átalakított iskoláról írják még 1852-ben is, hogy ,, . . . a cselédszoba, mer oskolaszoba hibádzik, oskolának fordíttatik, de oskolának nem való".

118 Kevés adatunk van a református iskolákról is. Tudjuk azt, hogy a vajszlói iskola építését 1809-ben határozták el. A régit eladták 600 forintért, és ezt az összeget felhasználták, ezenkívül minden párra 3 forintot vetettek ki. 1811 tavaszán kezdtek építkezni Naszvadi Sámuel gondnoksága és Váczi János bírósága idején. 1812-ben készült el teljesen az épület. Az építkezés befejezéséhez és az „Oskola Ház" téglakerítéséhez 20 ezer tégla kivetésére kértek és kaptak engedélyt. Ebből kerítették be az iskolát az utca felől. - A vajszlói uradalomhoz tartozó Poprádon az uradalom szérűskertjét engedték át iskolateleknek és cserébe a legelőből kért magának kárpótlást az uradalom. Ez az iskola talpasháznak épült és telkét tölgykarókkal kerítették. Összes költsége 385 forint 12 krajcár volt.

119 Az apró ormánsági falvakban a szabadságharcot megelőző időszakban külön iskolát vagy tanítói lakást nem szabad keresnünk. A gyermekek rendszerint a kétszobás, régi parókiák egyik szobáját használják, míg ezek fennállnak. A lelkész Adorjáson is csak az egyik szobát használhatja, a másik a gyermekeké. Cúnról azt 113 Ráday Lt. Can. Vis. 1886. Szaporca 114 Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848. BHi. 1977. Szerk.: Szita László. 145. 115 Bm. L. Közgy. ir. Fasc. 14. 1820. jan. 31. 116 A pécsi püspök Canonica Visitatioja 1829. Közli Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban. BHi. 1974-1975. Szerk.: Szita László. 272. 1,7 PPL. Vis. Canonica. 1841. 10. 118 Közli Kiss Géza 1980. 219. 119 A vajszlói iskolához. Tóth Istvánné: A vajszlói iskola története. Kézirat. 1975. A téglaégetéshez uő. és Bm. L. PAU VP. 1812-1813. 11. doboz, - Papiadhoz: Bm. L. PAU VP. 1816-1817. 14. és 1818-1819. 15. doboz