Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

jelentik 1817-ben, hogy a két szoba egyikében lakik a prédikátor, „Másikban szoronganak a' Cselédi az oskolás gyermekekkel; ebben vagyon egy fejér paraszt asztal és egy kis nyoszolya."

120 Ez a helyzet Palkonyán is, ezért írja keserűen a leikész, hogy a parókiában „Nintsen több két szobánál, az edjik Tseléd Ház (ebben él a lelkész családja), a' másik Tanuló; igen avult meg öregedett szobák." Szabolcson már valamivel jobb a helyzet, itt azt írják a parókiáról, hogy „áll két szobából, 1 konyhából, egy azon fedél alatt".

121 — Lúzsokon van talán a legjobb helyzet, mert itt a hagyományos két szoba közül az egyik „Museum", vagyis dolgozószoba a lelkész számára, a másikban lakik a családja, de büszkén egészítik ki a felsorolást azzal, hogy ,, . . . van ezeken kívül egy téres Classis az iskolások számára."

122 A kép nagyon sötét, de látnunk kell, hogy a tanügy is a súlyos problémákkal terhelt kor terméke, s jobbítása csak az országos gondok oldódása után lehetséges. A 19. század első felének valóságát így fogalmazza ,,a' viszlói Helységnek közönsége" a megyei tanfelügyelőhöz írott kérvényben: „...a' Tekintetes Felügyelő Úr Iskolánk romlott, 's használhatatlan állapotát bölcsen méltóztatik tudni, valamint azt is, hogy mi szegény sorsú, 's mindnyájan a' Szükséggel küszködő adózók a' kor kévánata szerónt való Iskola építtésére a' magunk erejéből éppen tehetetlenek vagyunk."

123 Ezek közül az öreg iskolák közül kevésnek tudjuk a születési dátumát. A kákicsi iskoláról 1886-ban Kiss József lelkész azt írja, hogy 1768-ban épülhetett a régi templommal együtt és egészen 1882-ig szolgált. Ekkor a kor követelményének megfelelő csinos, tágas és világos iskolát építettek a hívek 2700 forint költségen. Ezt az összeget a mesterek kapták. Az épületben lévő sok ezer téglát, a tető épületfáival együtt, mintegy 400 forint értékben a gyülekezet állította elő.

124 A századvég szerény iskoláinak szerény a berendezése is. Márián például (és még sok más helyen) nincs külön iskolaépület, hanem a lelkészlakhoz tartozó melléképület végében van egy szoba iskolának berendezve. Ebben van öt pad, egy öntött vaskályha, egy fekete tábla, egy földgömb, fali olvasótábla, 24 számológép, Európa, Magyarország, a Monarchia és Baranya kézi térképe. Tanító nincs, a lelkész tanít.

125 Ennek a dolgozatnak a tárgya az iskolaépületek és nem az oktatás eredményességének vizsgálata, de szerzője mégsem tud ellenállni annak, hogy a messzi Szilágyságból Ormánságba került Morvay Péter szaporcai lelkész 1886-ban leírt szavait ideiktassa majd minden gazda fia disznók legeltetése közben nőtt fel. kiket csak az uraság parancsa és a szolgaság érzete tarthatott némi kalodák között. Majd lelkészt, tanítót nyervén (a 18. század végén) némelyek iskoláztattak is, de csak tetszésük mértékéig. Ezt mutatja az, hogy még a mai presbiterek között is írni tudó csak elvétve akad. Emellett példát csak őseik szokásaiból vehetvén, ez sok uralkodó bűnnek és hibának adja meg alapokát." — Bizony nem ez az egyedüli forrásunk, amely erősen cáfolja azt a mítoszt, ami szerint az Ormánságban már a reformáció felszámolta volna az analfabetizmust. A Dráva mocsárvilágában, ha tanultak is írni a gyerekek az anyaeklézsiákban, hamar elfelejtették, 120 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. Cun 121 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. G. 94. Drávaszaboics 122 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. Luzsok 123 Bm. L. Siklósi uradalom. Főtiszti iratok 218 1845. Viszló kérvénye 124 Ráday Lt. Can. Vis. 1886. Kákics. Kiss Jóasef ref. lelkész beszámolója 125 Ráday Lt. Can. Vis. 1886. Márfa