Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

püspök jelenlétében fegyveres hatalommal elfoglalta, majd azonnal lerontotta a fatalpra épült, 8 öl hosszú és 3 öl széles református templomot, a prédikátort elűzte, sőt a főnökasszony azt is megparancsolta, hogy hagyja el a falut. Az istentiszteleteket ezután magánházakban tartották, harangozás helyett pedig felfüggesztett deszkát vertek. - A katolikusok új templomát még ez év augusztus 15-én felszentelte Országh András pécsi püspök.

78 A rác futástól 1746-ig 16 lelkész szolgált háborítatlanul a vajszlói uradalomhoz tartozó Besencén, amikor azonban megszűnt a vallásszabadság, csak mester tartására kaphattak engedélyt. Az ősi egyház az új vajszlói plebénia filiája lett, oda fizették a stólát és a párbért. Templomukat lepecsételték és a besenceiek a szabadon maradt kiscsányi templomba jártak istentiszteletre.

79 Vajszlóval egyidőben Hirics templomát is el akarták foglalni, de az ,,. . . a lakosok szorgalmatos vigyázása, állhatatos éjjel-nappali strázsálása által tsak ugyan meg szabadittatott".

811 Egyidejűleg a Káptalan és a vármegye Kiscsány templomát is lepecsételtette, de Batthyány Lajos földesúr parancsára ,,a pecsét a templom ajtajáról levétetett és a templom a bejárásra, és a benne való isteni tiszteletre megnyittatott".

8

'

1 Ezt követően az Ormánságban egymást érték a vallási sérelmek. 1761-ben a vármegye a siklósi kerület oratóriumait és haranglábjait íratta össze. 1764-ben arról panaszkodik a helytartótanácsnak, hogy a siklósi reformátusok tilalom ellenére harangot szereztek, ahhoz tornyot építettek, Besence, Zaláta levitái pedig a néphez izgató beszédeket intéztek, ami ellenkezik az utasításokkal. Szenvedélyes panaszok forrása lett az időközben elrongyolódott sok oratórium, amit a hívek itt is, ott is javítani, bővíteni szerettek volna. Hirics oratóriumát szerette volna újra födetni, a szőlőtermelő, gazdag Viszló a régi helyett újat kívánt építeni. 1770-ben Vajszló már harangot kíván, Hidvég pedig, amelynek lakói eddig egy pajtában tartották istentiszteletüket, most bővíteni szeretné a régi épületet, de kérelmét azzal küldik vissza, hogy az oratórium eredeti, tehát pajta alakja nem változhat. Nagycsány karzatépítő kérelmét a megye se elutasítani, se engedélyezni nem meri, s végül az udvari tanácstól szerzik meg az engedélyt. A hetvenes években javítani szeretne még Kémes, és új kőtemplomot építeni Zaláta. - Mindenütt javítani, bővíteni szeretnének, de vagy nem kapnak engedélyt, vagy a régi forma és méret tartására kötelezik őket.

82 Ezt a változást az 1782-ben vizitáló Esterházy püspök így rögzíti Bogádmindszenten : „Imaházát mostanában a Kir. Tanács engedélyével renoválták és meghosszabbították: sárból, vesszőből." Ugyancsak ő utal a kórósi gyülekezet nehéz helyzetére, ahol van ugyan vesszőből font és bevakolt imaház, de a szolgálatot hol a tanító, hol a jegyző, hol a szavai levita tartja.

83 Volt azonban a mai Ormánság közvetlen szomszédságában is jó néhány község, amely talpas technológiával építette imaházát. E községek oratóriumait a katolikus források egyértelműen ariánus templomoknak nevezik és következetesen ismételgetik, hogy ariánus módra épültek s ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a török alóli felszabadulásig sok ariánus élt a pécsi püspökmegye területén. Hogy eredetileg hány községben éitek az ariánusnak nevezett unitáriusok, pontosan nem lehet 78 A vajszlói ref. egyház története és a „História Parochiae Vaisloiensis" alapján közli Hídvégi János: Hulló magyarság én. 208. 79 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. Besence 80 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. Hirics 81 Ráday Lt. Can. Vis. 1817. Kiscsány 82 Várady 1896. II. 557-559. 83 Pécs Püspöki Levéltár (PPL) Visitatio Eszterházy 49., 50,