Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

sen. Az összetelepítést ők már a 4. §. 6. pontja alá tartozók (a feltehetően visszamaradó németek) ingatlanaira javasolták végrehajtani.

82 A csoportos telepítés ezután felgyorsult. Április végén engedélyezték, hogy Györkönyben a német nemzetiségű és anyanyelvű lakosság birtokaira rátelepüljön 201 család. Hetven vasúti kocsin április 22-én érkeztek a nagydorogi vasútállomásra, elhelyezésük másnap megkezdődött. Békésszentandrásról május 6-án érkezett 57 család Nagyszékelybe. Vajtára 19 család települt Békéscsabáról. Tolna megye területére a fentieken kívül is több csoport kapott letelepedési engedélyt, akik május közepe körül kaptak vasúti szerelvényt. Németkérre 110 családot, Mözsre 78 családot vártak.

83 A Szakadat és Gyönk községekben lakó, a 12.330/ 1945. M. E. sz. rendelet alapján kitelepítendő németek ingatlanaira javasoltak telepíteni 15 csorvási családot 82 lélekszámmal és 71 orosházi családot 303 lélekszámmal.

84 Bikácson május 11-én történt a birtokba helyezés. A 12.330/1945. M. E. sz. rendelet alapján helyezték el a 28 békéscsabai, valamint a 17 borsodszentiváni, 2 seregélyesi, 2 dunaszentgyörgyi, 2 cecei, 1 pálfai, 1 nagydorogi, 1 ercsi, 5 menekült és 4, a telepítési főosztály által telepítési engedéllyel ellátott családot. A békéscsabaiak kérték a rátelepítés megszüntetését, a németek összeköltöztetését.

85 A népgondozó hivatalok működésének utolsó periódusában az 1946. március hó végi állapotokat mérték fel a telepítési főosztály távirati úton érkezett rendeletére. Az elkészített összeírás adatai lényeges változást mutatnak Baranyát illetően, igaz, az előző összeírás óta itt telt el a legtöbb idő, és ahogy az várható volt, sok függő kérdés a tél folyamán oldódhatott meg. A másik két megyében lényeges változás nem tapasztalható. Az összeírás adatai, a községi adatsorokat illetően már egyneműek. Somogy és Tolna megyék adatai bővebbek, mert közlik a megyében jelenlevő telepesek létszámát is, de csak a megyei összesített adatokat, a községekét nem. Ezek alapján viszont megkaphatjuk az átlag családlétszámot, ami Somogyban 4,6 fő, Tolnában 4,1 fő. XVI. számú táblázat Telepítési eredmények Délkelet-Dunántúlon 1946. március végén Megye Családok Népesség Arányszám az 1941. évi népesség %-ában Baranya 6 135 23 313 6,5 Somogy 423 1 745 0,5 Tolna 4 916 22 575 8,4 összesen: 11 474 47633 4,8 6. A földhivatalok telepítő munkája A telepítés és a földreform végrehajtása, illetőleg befejezése az 1946. évi IX. tc. hatálybalépését, 1946. május 13-at követően ismét egységes szervezeti keretet kapott, újból a földhivatalok feladatává vált. A gyakorlati munkát a megyei földhivatalok telepítési osztályai, illetőleg a megyei földbirtokrendező tanácsok, a központi irányítást az Országos Földbirtokrendező Tanács, illetőleg az Országos Földhivatal Telepítési Főosztálya végezte. A szervezeti változást követő néhány napon belül Baranya vármegye Földbirtokrendező Tanácsa értékelte az eddigi telepítési gyakorlatot, és javaslatot tett a to-