Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

XIV. számú táblázat Telepítési eredmények a Népgondozó Hivatal három körzetében, 1945. október

{

'

:

' által telepítettek száma Község Telepesek száma Népgondozó Földigénylő Hivatal Bizottság Gyönki körzet Diósberény 28 1 27 Duzs 61 — 61 Felsőnána 79 6 73 Gyönk 247 69 178 Hőgyész 94 4 90 Kalaznó 128 2 126 Kölesd 30 — 30 Szakadat 15 15 — Szárazd 52 18 34 Varsád 95 — 95 Dunaföldvári körzet Bikács 36 36 Németkér 93 93 — Dunakömlőd 120 119 1 Szekszárdi körzet Alsónána 31 31 Bátaszék 411 117 294 Mözs 28 28 — rabban internált németek nagyrésze visszatért lakásaikba és együtt élt a telepesekkel, akik az állatállományt nem használhatták, a fenyegetések miatt a földet sem művelhették. Gyakran olyannal szemben alkalmaztak elkobzást, aki semmilyen listán sem szerepelt és különböző igazolások alapján ingatlanát visszakövetelte. A székelyek egyik házból a másikba vándoroltak. Az elkobzást nem tették közszemlére, így a károsultak jogorvoslattal sem élhettek. A székelyek és más telepesek nyugodt életének biztosítására a telepesházakból a németeket kilakoltatták, illetőleg összeköltöztették őket. Elérték, hogy a telepes most már nem megtűrt személy, hanem véglegesen házhoz és földingatlanhoz jutott. Az igazolási eljárást folyamatosan végezték, a mentesítettek visszakövetelték ingatlanaikat. A székelyeken kívül a községben 90 helybeli juttatott, 46 bogyiszlói árvízkárosult és 53 olyan család is élt, akik legnagyobb része Bácskából menekült vasutasok voltak, valamint 20 budapesti bombakárosult család, vagy nincstelen, akiket még a Bodor-féle telepítéskor helyeztek el. Alsónánán decsi földigénylőkből alakult a földigénylő bizottság, aminek javaslatára 31 nincstelen decsi családot telepítettek le és előkészítették 23 Pétervárról menekült családnak a helyét is. Mözsön a helyi igénylőkön kívül 28 családot telepítettek. Várdombon telepítés nem történt, mert a községet a németek összeköltöztetésre alkalmas helynek jelölték ki. A székelyek letelepítése egész évben gondot okozott. A bajai körzetvezető jelentése alapján, melyben kijelentette, hogy a Bácskából érkezett székelyek ott túlzsúfoltan vannak, a főosztály továbbtelepítésükre, elsősorban Tolna megyében történő elhelyezésükre intézkedett.

66 Az összefüggő székely telepítési zónában elhelyezni még nem lehetett őket.