Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között
2. Kiürítés a drávai és a balatoni harcok miatt A szovjet katonai parancsnokság rendelkezésére intézkedett Somogy vármegye alispánja 1944. december végén 93 falu és 65 puszta kiürítésére. A kiürítési határsáv öreglaktól északra a Balatonig, a kiürített területek határa mindenütt a kaposvár—fonyódi vasútvonal. Voltak községek, melyek ezt önként hajtották végre, másokat a hatóságok ürítettek ki, nemegyszer kétízben is. A lakosság az életfenntartáshoz szükséges minden vagyonát magával vihette, különösen meleg ruhát, élelmet, ágyneműt, az állatállományt, azok takarmányát. Engedélyezték, hogy minden tíz család után egy, aki élvezi a többi bizalmát, helyben maradhasson és vigyázzon a többiek értékeire. A kiürítés, mely az elköltözőnek és a befogadónak egyaránt nagy megterhelést jelentett, 26 683 családot, 108 951 személyt érintett, közülük 43 991 volt a gyermek. A kiürítés időszakát 8-10 napra tervezték, de a harctéri események miatt áprilisig eltartott. 27 Baranya megyében a bolgár hadsereg parancsnoksága rendelte el a Dráva menti községek kiürítését 1945. február 4—5. napjaiban történő végrehajtással. A kiürítés 32 községet érintett, melyekben csak minden 5-10 házra maradhatott vissza egy-egy 55 évesnél idősebb férfi. Több helyen engedélyezték a horvát és a sokac származású, horvátul vagy szerbül beszélő lakosságnak, Alsószentmártonban a cigányoknak is a visszamaradást. Az eltávozottak csak a legszükségesebb ruházatot, ágyneműt, élelmiszert tudták elvinni, visszamaradt a vágóállatok nagy része. Felvevő területük a Siklós—Vajszló—Sellye vonalon húzódó vasúttól északra fekvő községek és a vilányi járás délnyugati községei voltak. Sokan a távolabb élő rokonaikhoz húzódtak. A kiürítés a szentlőrinci járásban mintegy 3000 főt, a siklósi járásban mintegy 14 000 főt érintett. 28 3. Visszaérkezett deportáltak és munkaszolgálatosok A deportált zsidó vallásúakról és a visszatértekről sincs egynemű adatunk. Minden megye különböző időpontban állapította meg számukat. Baranya és Somogy megyék egy-egy alkalommal, Tolna megye egy éven keresztül minden fél és egész hónapban. Az adatok vegyes jellege ellenére mégis tehetünk néhány általánosító megállapítást. Baranyában ismerjük a deportáltak számát is, így megállapíthatjuk a veszteséget, a tragédia emberi életben is kifejezhető nagyságát. Az 1944. november 30-a előtt deportáltaknak csak mintegy 20%-a, 93 fő tért haza. Ismerjük a munkaszolgálatosok számát is. A 334 főnek mintegy fele, 166 személy tért haza. Valamennyien visszakapták korábbi foglalkozásukat, illetőleg az általuk választott foglalkozást űzhették. 29 Somogy megyében a 2852 fő deportáltból 1945. június 30-ig 606 fő tért haza, az elhurcoltak 21,2%-a. A Tolna megyéből deportáltak számát nem ismerjük. A visszaérkezettekről készített rendszeres összeírásokból megállapítható, hogy visszatérésük legintenzívebb szakasza az 1945. júliustól szeptemberig terjedő idő, de még 1946. év első felében is tapasztalható változás.0 ' 0 Mindebből következik, hogy a viszonylag korai adatfelvételhez képest a másik két megyében is javulhatott az arány valamelyest.
