Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

Tolna megyébe hazaérkezett deportáltak száma Város 1945. 1946. Járás szept. 15. okt. 15. nov. 1. dec. 1. aug. 1. Dombóvári járás 95 95 95 125 125 Dunaföldvári járás 105 105 105 105 105 Központi járás — 40 51 62 66 Simontornyai járás 13 21 21 40 64 Tamási járás 30 42 42 47 69 Völgységi járás 20 12 16 18 18 Szekszárd város — — — 1 1 összesen : 263 315 330 398 448 4. Menekülés a front elől Meglehetősen hiányosak a rendelkezésünkre álló adatok mind a menekülők számát, mind a hovatartozásukat illetően. A szovjet katonai hatóságok kértek ilyen tárgyú jelentést a megyéktől, de azok beszerzése igen nagy nehézségbe ütközhetett, mert adataik hézagosak, minden járásra, községre vonatkozóan el sem készültek. Előfordult, hogy az adatokat távbeszélőn szerezték be, melyek rögzítésére talán sor sem került. Baranyában csak a hegyháti járásban készült olyan összeírás 1945 januárjában, amely a nemzetiség szerinti megoszlást az elmenekültek számán kívül is közli.

31 A 41 136 helybenmaradottal szemben 236 magyar és 538 Volksbund-tag menekült el. Az 1941. évi népszámlálás adataihoz viszonyítottan a lakosság 1,7%-a volt a menekülő, a német nemzetiségiek közül 3,1%. Somogyból 16 892 fő menekült el, az 1941. évi népesség 4,3%-a. Nagyrészük, 13 470 fő már 1945. június 30-ig visszaérkezett.

32 Az elmenekülés inkább a hadműveletekkel és nem a nemzetiségi összetétellel hozható összefüggésbe. Tolnában a német csapatokkal önként ment el 3762 fő, erőszakkal vittek el 462 főt. Az eltávozottak száma 4224 fő. Az 1941. évi népesség 1,6%-a menekült el. Szekszárdról önként távozott 108 fő, erőszakkal vittek el 300 főt, köztük 100 leventét.

33 Baranya területe ideiglenes állomáshelyül is szolgált a Volksbund Pécsi Területvezetősége által letelepített, Horvátországból és a Bánátból menekült és itt ideiglenesen elhelyezett német nemzetiségűek továbbtelepítéséhez. Azokról a német anyanyelvű, idegen állampolgárokról lehetett szó, akik a dárdai, hegyháti és a villányi járásban tartózkodtak. 5. Igénybevétel jóvátételi közmunkára A szovjet katonai hatóságok a magyar polgári közigazgatás szervező munkája alapján közmunkára vették igénybe a német nevű, illetőleg származású, valamint az 1941. január 1-től katonai szolgálatot teljesítő személyeket, nemzetiségi hovatartozásra tekintet nélkül. Az igénybevettek közül sokat az ország területéről is elszállítottak. Felkutatásukra kereste meg a baranyai alispán 1945 áprilisában az ideiglenes kormány külügyminiszterét, aki a Szövetséges Ellenőrző Bizottság-