Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma

harmad részét már elvitte. Az üres tarlót majd meg fogják mutatni és amikor azt kérdezzük, hogy hol a gabona, a bíró ismét azt feleli, mint a 3000 öles lucernatáblára, amiről szintén elvitte a német az első kaszálást „Hogyha a nyúl elugrik, ütheted a nyomát!" A helyzet kétségbeejtő, nem intézkedik senki a sorsunk felől. Itt állunk az év elején takarmány és kenyér nélkül. Megemlítjük, hogy Kovács Sándor egy kétéves csikót, Szabó Béla 1 tehenet, Molnár Lajos két lovat kényszerült eladni takarmányhiány miatt. Meg kell állapítanunk, hogy nagy reményekkel és megnyugtató érzéssel léptük át a magyar határt, hogy talán itt majd megszűnik az elnyomatás és másodrendűség ténye, sajnos nem így van egészen. Kérjük az illetékes felettes hatóságokat, hogy a mi ügyünkben azonnal tegyen intézkedést, de ne azon az alapon, hogy „Varjú a varjú szemét nem vájja ki", hanem a törvény szigorával lesúlytani azokra, akik a mulasztást elkövették és minket akár hanyagság, akár szántszándékosan hátrányos helyzetbe sodortak. Somberek, 1947. július 2-án. Varga Géza s. k. Harangozó Lajos s. k. jegyzőkönyvvezető Molnár Lajos s. k. Kovács Sándor s. k. Ballá Sándor s. k. Szabó Lajos s. k. K. Szabó Gyula s. k. Eredeti jkv. - Bm. L. MÁK kir. ir. Vili. 9. d. -385/1947. sz. 1 Már a XIII—XIV. sz.-tól formálódott Magyarországon a községi bíró és a bíráskodásban őt segítő esküdteknek — választották őket - az a szerepe, hogy a falu elöljáróságaként - a XVI—XVIII. sz.-tól a jegyzővel kiegészülve — az államhatalom helyi végrehajtó szervei legyenek. Ezt a végrehajtó szerepet fogalmazta meg gyakorlatilag a felszabadulásig tartó érvénnyel az 1871-es szabályozás. A felszabadulást követően a népi bizottságok működése nagyban befolyásolta tevékenységüket. 2 A polgári korban a községi jegyző válik a községi közigazgatás tényleges vezetőjévé. A nagyközségek önállóan alkalmaztak jegyzőt, az erre anyagiig képtelen kisközségek pedig közösen „fizettek" egy ún. körjegyzőt. Idővel - 1886 - fontosabbá váltak a községi bírónál, a főszolgabíró közvetlenül hozzá intézte rendeleteit. 3 Az említett helyi érdekű bíráskodáson kívül, a falu önkormányzatából eredő adminisztratív tevékenység is terhelte. A polgári korszakban a község képviselőtestületének az elnöke. Az FM-nak egy 1945 februári rendelete hívta őket életre. Állami felügyelet alatt feladatuk volt a mezőgazdasági termelés újjászervezése, irányítása és ellenőrzése. Az elhagyott birtokok földjeit ezért haszonbérbe, vagy kishaszonbérbe adták azok megművelésére alkalmasnak ítélt egyéneknek, szövetkezeteknek. 9. Somberek, 1947. július 2. Nyolc felvidéki családfő kérte, hogy megélhetése érdekében telepítsék őket másik községekbe SOMBEREK községben az értékelés folyamán felmerült panaszok. 1. 286. hsz.-ból Kovács Sándor, szeretne más községbe költözni, ahol rokonai letelepültek és a megélhetése is biztosítva lenne. Eddig a magával hozott állatok közül egy csikót kényszerült eladni takarmányhiány miatt, hogy családja megélhetését biztosítsa. Nevezett 80%-os hadirokkant.