Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

többi népei, sőt Európa számára sem tölthetik be sem katonai, sem politikai szempontból világtörténelmi hivatásukat. Magyarországnak egy „fehér lapot" kell a szlovák nemzetnek átnyújtania. A szlovákoknak e fehér lapra kell felírniok, hogy a Magyarországgal való ezeréves együtthaladásukat milyen formában akarják megújítani, legyen az akár két önálló állam paritásos és laza föderációja, esetleg perszonális uniója. A szűkebb értelemben vett történelmi Magyarországon három országrész föderalizálása a feladat. Ezek: a) Erdély, b) Dél-Magyarország, c) Kárpátoroszország. Az autonóm Erdély felújításának a tervét Svájcban megjelent „Transylvania. Past and Future" című könyvemben dolgoztam ki.

19 E terv szerint Erdély - természetesen az egész - vagy az 1868-as magyar-horvát kiegyezéshez hasonló autonómiával bíró vajdaságként, vagy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés mintájára paritásos reálunióban önálló államként illeszkedne be újból a Szent Korona rendszerébe. Belsőleg Erdély szabad föderáció lenne, a három nemzet uniójának fél ezredéves mintájára. Két román, egy magyar és egy szász bánságból kellene állnia, melyeknek a svájci kantonokra emlékeztető igen széles körű önkormányzatuk lenne. A majorizálás veszélyét azzal lehetne elkerülni, hogy az ügyek nagyobb része a bánságokban, az önkormányzati élet keretében intéződnének el, az országgyűlésbe pedig, mely egész Erdély számára alkotná a kötelező erejű törvényeket, a bánságok paritásos számban küldenék be képviselőiket. Az önkormányzatnak a bánságokba helyezett súlypontja organikus módon biztosítaná az egyensúlyt és a népek közti békét. Az országgyűlésen, hova már csak a bánságok által megszűrt közös érdekű ügyek kerülnének, ugyanezt a célt mechanikus eszközök biztosítanák. Ha Erdély vajdaság alakjában alakulna meg, a Magyarországgal közös ügyek intézését megfelelő számú erdélyi képviselő és felsőházi tag beküldése biztosítaná a magyar országgyűlésre. A képviselőket az általános választójog szerint kellene választani, s ezáltal Erdély román többsége teljes egészében érvényesülhetne. Ha a megoldás egy Magyarországgal paritásos reálunió lenne, a közös ügyek rendezését az egykori osztrák és magyar delegációk mintájára szervezendő paritásos magyar és erdélyi delegációk tennék lehetővé. Említett könyvemben az erdélyi bánságok határait tudományos alapossággal rajzoltam meg, mégis lehetetlen ily kantonokat úgy megszervezni, hogy ne maradjanak jelentékeny magyar, román és szász kisebbségek azok határain kívül. E kisebbségek nemzeti jogaikat a vármegyék, városok és községek kereteiben az 1868as nemzetiségi törvény szerint gyakorolhatnák. Kárpátoroszország lehetőleg az 1868-as horvát autonómiához hasonló önkormányzatú bánság kellene legyen. A továbbiakban Dél-Magyarország területi autonómiáját szeretném felvázolni. /V. Bánát, Bácska A Bácska ma Magyarországé, de történelmi jogaink vannak az úgynevezett Bánátra, az egykori Temes- és Torontál vármegyékre, a Tisza, Maros, Duna és Erdély közötti részre is, mely jelenleg részben Romániához tartozik, részben német—szerb igazgatás alatt áll. A két terület geopolitikai, gazdasági és néprajzi szempontból annyira különböző, hogy akkor sem lehetne őket egy egységes területi önkormány-