Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

zatban összefoglalni, ha Magyarország visszanyerné az egész egykori Bánátot. A Bánátnak kelet felé igen erős gazdasági kapcsolata van Erdéllyel, észak felé pedig a Maros jobb partjával. Bácska lakossága magyar, német és délszláv (szerb) elemekből áll, a Bánátban ezzel szemben a magyar, német és szerb lakosság mellett különösen annak keleti részén, igen erős a román elem, ezenkívül a magyarság a Bánátban sokkal gyengébb, mint a Bácskában. Figyelembe kell azonban venni a városokat is. A Bácskának három nagy városa van : Szabadka, Újvidék és Zombor. Az első kettő törvényhatóság. Bánátnak is több városa van, de közülük Temesvár kiemelkedő nagyváros, sokkal jelentősebb és nagyobb, mint a Bácska három városa, úgy hogy mindkét területet egyformán lehetetlen lenne Temesvárról, Szabadkáról, Zomborról vagy Újvidékről igazgatni. Egy kérdésben a két terület viszonyai mégis megegyeznek. Sem egyik, sem másik részen nem lehet egy Erdélyhez hasonló, a három nemzet területi föderációján mint történelmi alapon felépülő autonóm berendezkedést létrehozni. Ennek oka elsősorban a hasonló történelmi előzmények hiánya. E nehézséget még valahogy át lehetne hidalni, de sem a Bácskában, sem a Bánátban nem lehetne az egyes nemzetiségek között a bonyolult települési viszonyok miatt megközelítő néprajzi határokat sem húzni. Ha tehát egy eljövendő békekonferencián Magyarország a Bánátot visszakapná, ezen a területen is — a Bácskához hasonló alapelvekkel — egy autonóm bánságot kellene létesíteni, ahogyan az valamikor már volt is. Ami a bácskai autonómiát illeti, felmerül a kérdés, milyen okokból és milyen célra van szüksége e területi autonómiára? Ez okok sokfélék: történelmiek, politikaiak, gazdaságiak és néprajziak. a) A Bácskának sem az ezeréves magyar, sem a húszéves jugoszláv múltban nem volt a vármegyei önkormányzaton túlmenő autonómiája. A Bácska a jugoszláv uralom utolsó éveiben is legfeljebb egy szerb többségű nagyobb bánság kiegészítő része volt. Ennek ellenére a Bácska már évszázadok óta bizonyos különállást élvezett a magyar államban és társadalomban. Talán nem volt az országban egyetlen rész sem, melyben a sokféle nemzetiség, a magyarok, németek és délszlávok olyan jó egyetértésben éltek volna együtt, mint itt. Maga a nép a hivatalokat, s a községi, városi és megyei testületeket hallgatólagos egyetértéssel úgy osztotta meg, hogy egyik nemzetiség se rövidüljön meg. így volt ez a falvakban és a vegyes lakosságú városokban egyaránt. Az újvidéki törvényhatóságban az egyetértés külsőleg is megnyilvánult abban, hogy az utcaneveket a lakosság minden nyelvén, tehát magyarul, németül és szerbül is feltüntették. Bácskában van két falu egymás mellett, az egyik tisztán szerb, a másik tisztán magyar lakosságú. A szerb falu neve Sztapár, a magyar falu neve most nem jut eszembe.

20 Ezek évszázados hagyományos barátságban éltek, melyet több történelmi alkalommal tettekkel is bebizonyítottak. Az 1848-1849-es szabadságharcban Sztapár lakosai a magyar hadsereg miatt kerültek veszélybe. Erre megjelentek a szomszéd falu magyarjai, s védelmükbe vették szerb barátaikat. Sztapár szerbjei e történelmi kölcsönt az 1918-as összeomláskor fizették vissza, védelmet adva az újonnan berendezkedő jugoszláv rezsim ellenséges rendszabályaival szemben a szomszéd magyar falu lakosainak. Bácska 1941-es megszállása a magyar csapatok által a magyarok számára adott újabb alkalmat e hagyomány folytatására. Újból megjelentek Sztapáron, éppúgy, mint 1848-ban, hogy együtt fogadják a falu szerbjeivel a magyar csapatokat. Sok hasonló példáját lehetne még idézni e szép bácskai egyetértésnek, különösen a régi magyar időkből, mert a jugoszláv rezsim nemzeti hiúságból sokat rontott a helyzeten, ami aztán alkalmat adott az új magyar rezsim bizonyos tényezőinek, hogy az egykori szép nemzeti egyetértésnek a Bácskában még többbet ártsanak.