Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

úttal nem bocsátkozott; egyes beszédeiből és leveleiből ismeretes azonban, hogy a Teleki-kormány által kezdeményezett, de a hosszas tárgyalások során mindinkább látszatautonómiává sekélyesített, s végül is félretett kárpátaljai autonóm-javaslat helyett itt is valóságos autonómia létesítése mellett szállt síkra, mégpedig szintén a horvát társországi autonómia mintájára. A Délvidéken egy bácskai és egy bánáti - mindkét esetben „bánság" elnevezéssel illetett — autonóm terület létesítését javasolta; a bácskai autonómia tervezetét részletesebben is felvázolva tanulmányában. A Délvidéken túlzottnak tartotta volna az egykori horvát autonómiához hasonló megoldást, de szükség esetén itt is kész lenne kilátásba helyezni azt. Magyarország története beható ismeretéről tanúskodó fejtegetéseiben BajcsyZsilinszky azzal érvelt, hogy területi autonómiák létesítése, az ország föderatív alapokra helyezése nem lenne más, mint visszatérés ősi hazai tradíciókhoz, amelyek jelentősége csak később homályosult el. Kifejezéseiben ugyan mértéktartóan, de érdemileg mégis határozottan bírálta azon idők magyar nemzetiségpolitikáját, amikor a nemzetiségek elmagyarosítására való törekvés — természetesen a nemzetiségi túlzók kívülről is szított agitációjával együtt — végzetesen meglazította a magyar államhoz fűződő kötelékeiket. Csakhogy az ősi országállomány épségben tartása föderatív alapon már 1918-ban is túlhaladott elgondolás volt, méginkább az volt az az elképzelés, hogy a „szentistváni" Magyarország helyreállítása az elcsatolt területeken azóta végbement igen intenzív önálló fejlődés ellenére ily módon megvalósítható. Bajcsy-Zsilinszky felfogásának fejlődésében mindenesetre diametrális ellentét volt a belső föderalizáció álláspontjára helyezkedés az azt korábban elutasító magatartásával szemben. Formálisan még mindig elítélő megjegyzéseket tett ugyan Jászi Oszkár „keleti Svájc" eszméjére, valójában azonban már az ő gondolatai is állandóan a svájci modell körül jártak, s ha figyelmeztetett is, hogy nem a svájci minta másolásáról, hanem a hazai föderatív történelmi hagyományok felélesztéséről és korszerű továbbfejlesztéséről volna szó, Svájc európai helyzetére, történelmi hivatására, ezzel összhangban lévő belső berendezkedettségére vonatkozó olvasmányainak hatása nagyon erősen érződik, különösen Erdélyt illető fejtegetéseiben és konkrét terveiben, ahol a svájci típusú fejlődéshez meglévő - román vonatkozásban kiterjesztendő - történelmi alapokat látott a három nemzet és négy vallás uniójában. Egy másik olvasmánya friss hatását is erősen tükrözve, amely a társadalom fejlődését és képződményeit a biológiából ismert szerves fejlődés és produktumai mintájára képzelte megítélhetőnek és megítélendőnek, egy, a szerinte mechanikus világképet biológiai világképpel felváltó „szervesebb szemléletű közszellemnek" ígérve jövendőt — Bajcsy-Zsilinszky a magyar államot mint szerves alakulatot állította szembe a „mesterséges államalakulatokkal". Ezeknek „papirosdemokráciáját", „bádogalkotmányát", kapkodó történelmi hivatás-koholását szerinte fölényes felsőbbséggel múlja felül a valódi hivatással rendelkező magyar nemzet szociológiai értelemben szervesen fejlődött történelmi hagyományra épülő íratlan alkotmánya - az öröklődő magyar államalkotó képesség, és a nemzetiségekkel való, szerinte mindig is demokratikus bánni tudás ősi magyar tehetségének ez a csodálatos kifejeződése. Bajcsy-Zsilinszky idealista történetszemléletére vall, hogy a magyar „néplélek", „időtlen népszellem" eredendő tulajdonságának tartotta a nemzetiségi kérdés nagylelkű és nagyvonalú kezelésének képességét, s hogy a Kárpátmedencében élő nem magyar népek vezetését - európai jelentőségű - örök magyar hivatásnak tekintette. Csak annyit ismert el, hogy „a magyar birodalom, mint a középkor nagyhatalma, örökre a múlté", de a Kárpátok teljes karéját kitöltő magyar birodalmiság eszményének szenvedélyes és rendületlen híve maradt. Irreális,