Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

4. A keresztény vallás. 5. Nemanya és Szent Száva. 6. István, az első koronázott uralkodó. 7. Nagy Dusán. 8. A koszovopolyei (rigómezei) vész. 9. Szerbia bukása. 10. Az első szabadságharc. 11. A második szabadságharc. 12. Milán király. 13. I. Sándor király. 14. I. Péter király. A történelmet heti 3 órában kell tanítani. A polgári jogok és kötelességek tanítása, ami eddig V—VI. osztály számára volt előírva, elhagyandó, a földrajz és történelem órákra fordítandó."

12 A rendelet a továbbiakban részletesen intézkedett még a következőkről: 1. Az iskolai szünetekről. A szokásos és korábban a magyar kormány által előírt szünetek és iskolai ünnepélyek érvényüket vesztették. 2. Iskolai dokumentumok vezetésének nyelve: azon a nyelven kell vezetni a rendtartási naplót, amilyen az iskola tanítási nyelve. Mivel a nyomtatványok eddig magyar nyelven készültek, ezért 1919ben még elfogadhatók, de a következő tanévtől új nyomtatványok készülnek, a tanítási nyelvnek megfelelően. 3. A hivatalos nyelv: ,,A szerb (bunyevác, horvát) óvónők, tanítók, iskolaigazgatók és isk. helyi hatóságok hivatalos nyelve a szerb (bunyevác, horvát) nyelv, minden más cím hivatalos nyelve, amennyiben bírja a szerb nyelvet, a szerb, különben pedig az anyanyelv. 4. Magyar címert, lobogót és jelvényeket minden iskolából kitiltja, s azok valamennyi tanító jelenlétében megsemmisítendők. A megsemmisítésről szóló eljárás előírta, hogy az „iskola jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben kitűnik darabonként a megsemmisített tárgy, címer, kép, zászló, jelkép, jelvény. A jegyzőkönyv azonnal felterjesztendő a szerb tanügyi hatósághoz és az illetékes közigazgatási elsőfokú hatóságokhoz."

13 1919. júliusban e kiadott rendelet egyes részeit újabb, az 5600/1919. sz. alatt megerősítik. A történelemtanításra vonatkozó intézkedéseket fenntartja azzal a módosítással, hogy a szerb művelődéstörténetet kell tanítani a nem szerb nyelvű osztályokban.

14 1919. augusztusban 6172/1919. sz. alatt újabb rendelet látott napvilágot, amely az egész megszállt terület iskolaügyét szabályozza. Az előbbi két rendelet csaknem szó szerinti megismétlése mellett, most került sor arra, hogy a Bánát, Bácska, Baranya és hozzácsatolt megszállt Somogy megyék magyar és német tannyelvű iskolák tankönyveit ellenőrizve, azok átdolgozását, módosítását, kihagyásokat és pótlásokat ír elő nagy részletességgel.

15 Jellemzésül a gyakorlati eljárásra egy-két idézetet mutatunk be a rendeletből: ,,. . . amely tankönyvekben javítások eszközlése kívántatik, ezen javításokat maga a tanító tartozik végrehajtani. A javítások erős áthúzásokkal tentával, a lapoknak a könyvből való kivágásával, vagy a lapok átragasztásával eszközlendők. Az átragasztott helyekre netáni pótlások is írhatók. Ily módon javítandó ki egyszersmind az is, ami a más tankerületekből vett tankönyvekben a Királyságunkban létező állapottal ellenkezik."

16 Igen jellemző a több száz kisebb nagyobb szövegmódosítás. Az elemi isklai tankönyvekben eddig előfordult magyar nacionalista szellemet sugárzó olvasmányrészleteket a szerb nacionalizmust tükröző szövegekkel váltották fel. Jellemző, hogy Budapest földrajzi név törlésére ad utasítást és mindenütt ..Beográd" szót kell bevezetni. Az olvasókönyv inkriminált szövege pl.: ,,Szép hazánk fővárosa Budapest a Duna mellett", a megfelelő átragasztással és javítással valamennyi magyar gyer-