Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

dozásban nem részesültek. 1920. november 5-i jelentésében a korábban már idézett Scholl Lajos alesperes a három megye nemzetiségi oktatásának előrehaladását kárhoztatva a következőket írta: ,,. .. nem mindenütt ragadtatta a nép el magát annyira, hogy a magyar nyelvet teljesen megtagadta, de német és illyr falvak többségében, ahol már a forradalom előtt sikerült a magyar nyelvnek meghódítani svábot, szerbet egyaránt, most nagyrészt e nyelveken folyik a tanítás. Reméljük, hogy a magyar nyelv előbb-utóbb, de csak a viszonyok konszolidálása után régi jogaiba vissza fog kerülni. Nehéz lesz visszaszívni a nemzetiségeknek adott tág jogokat, hisz két évtized fáradtságos munkáját egy tollvonással megsemmisítették .. ."

9 A nemzetiségi jogok megszüntetését követelve az alesperes kitért még arra is, hogy „. . . a nemzetiségi kisebbségek minisztériumát be kell szüntetni, minden nemzetiségi községben magyar óvodát kell felállítani . . .

10 A felekezeti iskolaszékek vezetőinek állásfoglalását tükröző nézet és szellem előre vetítette a várható küzdelmet, amelyet az ellenforradalmi kormányzat a konszolidációt követően lehetővé tesz a kisebbségi iskolák anyanyelvi oktatása ellen. Ezt megelőzően azonban röviden összefoglaljuk azt is, hogy mi történt a megszállt területeken a nemzetiségi iskolaügyben. A megszálló hatóságok fokozatosan terjesztették ki hatalmukat a polgári közigazgatás minden területére, így az oktatásirányítást is igyekeztek teljesen az SHS Közoktatásügyi Minisztérium 3. ún. „Bácska, Bánát, Baranya Osztálya" alá vonni. Ezt tükrözi az 1919. március 11-én kiadott rendelet „az összes kisdedóvók, elemi, gazdasági ismétlő és inasiskolák ideiglenes rendezése tárgyában".

11 A tanítás nyelvéről dr. Milán Petrovic miniszteri osztályvezető a következőképpen intézkedett: „...A tanítás nyelve az Újvidéken székelő Narodna Uprava 1918. évi december 9-iki határozata értelmében az iskolát látogató gyermekek anyanyelve. A magyar nyelv tanítása olyan iskolákban, ahol a magyar ajkú gyermekek nincsenek többségben, elmarad. Itt megjegyzem, hogy a vegyes ajkú iskolákban a gyermekek anyanyelv szerint osztandók be az egyes osztályokba, a tanítók pedig nyelvbeli oktatóképességük szerint. Hogyha azonban ez bármely anyanyelvű gyermekek elenyésző kisebbsége, vagy megfelelő képességű tanítók miatt nem volna keresztül vihető, a kisebbség részére mégis biztosíttatik az anyanyelvi oktatás olyképpen, hogy az anyanyelv az ilyen vegyesajkú osztályokban mint kisegítő nyelv használandó. A tanterv módosítása: Az anyanyelv (olvasás, írás, fogalmazás, nyelvtani gyakorlatok) tanítása alkalmazkodik azokhoz az arányokhoz, melyeket a magyar VKM által 2202/1905. sz. a., illetőleg a gör, kel. szerb iskolai tanács 1909. évi június hó 11-én 511/476 S. Sz. sz. a kiadott Tanterv ír elő azzal, hogy az összes nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelv tanítására előírt órák az anyanyelv tanítására fordítandók ... A földrajz tanítása a III. osztályban változatlan marad olyan arányban, mint ezt a fenti Tantervek előírják; a IV. osztályban a földrajz tanítása a Szerb, Horvát és Szlovén Királyságra terjed ki, mégpedig a következő sorrendben: Bánát, Bácska és Baranya; Szerbia, Macedónia és Ûszerbia; Horvát-Szlavonország, Bosznia és Hercegovina, Dalmácia, Montenegró. E tárgy tanítására heti 3 órát írok elő. A történelem tanítása oly iskolákban, amelyekben a tanítási nyelv nem szerb, azon nemzet történetének az alapján tárgyalandó, amely nemzethez tartoznak a tanulók, de ezzel kapcsolatban a szerb nemzet története is tanítandó. Az idevonatkozó tankönyvek engedélyezés végett nekem azonnal bemutatandók. A szerb nemzet történetének főbb mozzanatai, amelyeket alkalomadtán, a kor- és jellemkép összeillőségének, illetőleg hasonlatosságának az alapján tanítani és az illető nemzet történetével kapcsolatba kell hozni, a következők: 1. A szerbek őshazája. (Életmód, vallás, szokások, közigazgatás.) 2. A szerbek vándorlása és a honfoglalás. 3. A fejedelmek korszaka. (Különösen Vojiszláv fejedelemről.)