Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

A NEMZETISÉGI NYELVTANÍTÁS A DÉLKELET-DUNÁNTÚLON A KÉT VILÁGHÁBORÜ KÖZÖTTI IDŐSZAK OKTATÁSÜGYI STATISZTIKÁJÁNAK TÜKRÉBEN SZITA LÁSZLÖ Délkelet Dunántúl jelentős része 1918. november 14-ét követően, szerb megszállás alá került. Elsősorban Baranya, Pécs, Somogy déli területe, továbbá az egykori Bács-Bodrog vármegye legnagyobb területe. A megszálló hatóságok egy sor olyan intézkedést tettek, rendeleteket és utasításokat adtak ki, amelyek az egész oktatási rendszert érintették és ezen belül természetesen az anyanyelvi oktatásra is kihatottak. A megszállást elkerülő területeken a forradalom és a Tanácsköztársaság jelentős változásokat hozott, a nemzetiségi iskolaügyben. A polgári demokratikus forradalom — egy 1920 novemberi kerületi esperesi jelentés szerint, amely a Pécs egyházmegyei kisebbségi iskolák helyzetét elemezte azzal a következménnyel járt: ,,. . . az iskolák nemzeti szelleme megtört, megkezdődött a magyar nyelv kiszorítása ezen iskolákból, s a Wilson elnök által hangoztatott elvek - a nemzeti kisebbségek jogairól - oly széles körben ko I porta Itatták, hogy maga a nép kívánta és sürgette mindenütt a tannyelvnek nemzetiségek szerinti meghatározását. . így látta tehát Scholl Lajos, kerületi alesperes, a nacionalizmus és iskolai nyelvmagyarosítás megtörésének kérdését. így fogadta az egyházi iskolaigazgatás a Károlyi-kormány első szerény lépését iskolai oktatás, az anyanyelvtanítás kérdéséről. A Lovászy Márton vezette VKM 206.631/1918. sz. rendelete s ezt részletező és megelőző 200.532/1918. sz. utasítás, majd pár napra rá az iskolafenntartókhoz kiadott körtávirat az anyanyelven történő oktatás bevezetését írta elő. Továbbá rendelkeztek arról, hogy minden iskolaszék azonnal tárgyalja le a tanítási nyelv kérdését. Októberi forradalmat követően Baranyában, Tolnában és Délkelet Somogy német lakta falvaiban „. . . nagy nyugtalanság közepette sor került erre, ... a nép a legszélsőségesebb módon ezt a jogát is ki akarta használni, s nagy elhatározás, tapintat, lelki erő kellett hozzá, hogy helyenként a magyar nyelvet teljesen ki ne szorítsák az iskolákból."

2 A Baranya megyei Ráchidason, Némethidason, Apátvarasdon, a Somogy megyei Szentlászlón, Szülőkön, Boldogasszonyfán, Bőszénfán, a Tolna megyei Bonyhádvarasdon, Börzsönyben az iskolaszék letárgyalta a tannyelv ügyét és a szülők nyomására a német tannyelv bevezetése mellett döntöttek. A tanítóknak ezekben a községekben csupán azt sikerült elérni, hogy a tanulókat magyar írás-olvasás tanítására kötelezték heti egy alkalommal, s ,,. . . a gyermekeket apróbb beszélgetésekkel annyira vigyék, hogy gondolataikat magyarul is kifejezhessék . . ."

3 1919-ben a Tanácsköztársaság megyei és járási művelődési irányító szervei a művelődési osztályok, az iskolák államosításának munkáját végezve, jelentősen to-