Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

41 D 1935. V. 29. 2-3. I. 42 A V. D. A. königsbergi gyűlésének magyarországi visszhangja után sem a sajtóban, sem a NEP-gyűléseken nem jött Németország a revíziót elősegítő tényezők közül számításba. A mérvadó továbbra is Olaszország, esetenként még Franciaországnak is nagyobb szerepet szántak. (Ez utóbbira: D 1935. XII. 3. 1. I.) 43 Pl.: D 1935. VI. 27. 5. I. 44 D 1935. VI. 27. 5. I, VII. 14. 4. I, VII. 26. 2. I, VII. 2. 1. I. 45 P N 1935. IV. 6. 1. I. 40 D 1935. V. 15. 1. I. 47 D 1935. V. 14. 3. I. 48 D 1935. VII. 30. 1. I. 40 Bm. L. Fő. ált. 871/1935 - D 1935. X. 22. 1. I - Gróf Sigray Antal és Makray Lajos beszédei. — A gyűlés egyébként nem zajlott le zavartalanul. A Turul Szövetség tagjai először könnyfakasztó bombát dobtak a gyűlésterembe, majd Gömbös nevének éltetésével tüntetést szerveztek. 50 P N 1935. X. 24. 1. I. 51 Pécsi Katolikus Tudósító, 1935. november, 191. I. 53 D 1935. X. 8. 1. I - M H 1935 X. 6. 1. I - P N 1935. XI. 17. 1. I. 53 Dv 1935. IX. 8. 3. I. 54 Dv 1935. XII. 1. 3. I, XII. 15. 3. I - Frontharcos előadások Olaszországról és az abesszin háborúról: 1935. XI. 17, XII. 1, XII. 15, 1936. I. 5. - Az olasz-abesszin háborúnak közvetlen baranyai vonatkozása is volt: 1935 novemberében Hellebrandt István mágocsi lakos az olasz hadseregbe jelentkező kérelemmel fordult az olasz követséghez. Az elutasítást követő nyomozás kiderítette, hogy Baranyában kb. 250 fő jelentkezett még ugyanilyen szándékkal Budapesten pedig négyezer állástalan frontharcos. Abesszínia „pacifikálása" után, 1936 nyarától, az elterjedt híresztelések folytán kivándorlási akció indult el Etiópiába. APN 1936. augusztus 5-i száma (3. I.) tízezer, az augusztus 30-i már húszezer kivándorlóról beszélt. Baranyában Hetvehelyen, Egyházaskozáron, Kisvaszaron, Komlón, Sásdon, Magyarhertelenden, Kaposszekcsőn indult meg a toborzás a pécsváradi kerület képviselőjének, Czirják Antalnak koordinálásával — augusztus végéig, szeptember elejéig, az akció leállításáig. — Bm. L. Fő. ált. 704/1936, 730 1936, 771 1936 -PN 1936. VIII. 5. 3-4. I, VIII. 23. 3. I. - A háború felélénkítette a revíziós törekvéseket is, sőt annak közeljövőbeni megvalósulására is adott reményeket. Az 1936. május 9-i annektálás után a megyében még a baranyai háromszög visszaadásáról is elterjedtek híresztelések (sőt a többi területről is). A lapok természetesen mindezt nem erősíthették meg, de azt igen, hogy a Népszövetség immár „nem bástyája a békeszerződéseknek", mert azt, ,,ha az egyik oldalról meg lehetett támadni, a másikról is lehet neki menni". -PN 1936. II. 12. 4. 1 - D 1936. II. 12. 5. I, II. 13. 7. I, II. 14. 2. I, - M H 1936. V. 17. 1. I, VI. 7. 2. I. 66 D 1935. XI. 28. 2. I, XI. 19. 4. I - P N 1935. XI. 28. 4. I - D, P N 1936 I. 23. 5. I - Pécsi Jogász 1936. II. 10. 13. I — A MaNSz pályázatot is hirdetett az egyetemi ifjúság számára az utódállamok nemzetiségei — magyarsága — helyzetének tanulmányozására — D 1935. XI. 28. 2. I, XII. 12. 4. I. 58 D 1935. XI. 24. 3. I, XII. 13. 6. I - P N 1935. XI. 24. 6. I - M H 1935. XII. 22. 6. I - Dv 1935. XII. 15. 4. I, XII. 22. 3. I. 57 D 1936. I. 28. 4. I - P N 1936. I. 30. 4. I. r>8 P N 1936. I. 29. 2. I, II. 16. 3. I - D 1936. I. 29. 3. I, I. 30. 1. I, II. 16.3. I - A szovjet-csehszlovák kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötése után a lapok gyakran közöltek olyan híreket, hogy a Szovjetunió légitámaszpontokat épít Kárpátalján és Szlovákiában. Pl.: D 1935. IX. 2. 2. I. 59 P N 1936. II. 26. 3. I, II. 27. 4. I, II. 28. 4. I. - D 1936. II. 27. 5. I, II. 28. 2. I, II. 29. III. 3. 1. I A turáni kapcsolatok helyi ápolását jelentették a Magyar-Nippon Társaságok alakulásai Pécsett és Mohácson. 60 P N 1936. I. 30. 1. I. 61 Nemzetvédő 1936. II. 4. 4. I. 62 P N 1936. I. 30. 2-3. I. 63 P N 1936. I. 31. 1. I. 64 D 1936 III. 25. 3. I, III. 28. 3. I, III. 31. 3. I - A hazai németségről szóló előadásokat a Kisebbségi Intézet rendezte. 65 Az 1935. december 23-án megjelent kisebbségi iskolarendelet hatályon kívül helyezte a kisebbségi népiskolák A (kizárólagosan német tannyelvű) és C (magyar tannyelvű) típusát, és a B típusnak megfelelő egységes vegyes típust vezetett be. A C típus átállítása azonban vontatottan haladt, s megoldatlan maradt a középfokú oktatás és a német tanítóképzés,