Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

előadásokon jutott kifejezésre. Az egyesületek közül ebben a tekintetben a következők voltak a legkompetensebbek: A Defhe (Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete), a Turul Szövetség és bajtársi egyesületei (főként a Werbőczy Bajtársi Egyesület), a Foederatio Emericana, a Revíziós Liga, a MaNSz (Magyar Nemzeti Szövetség), Honsz (Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége), a Magyar Jövő Szövetség, a Magyar-Nippon Társaság, a Lengyelbarát Egyetemi Hallgatók Báthory István Köre, a Frontharcosok, valamint külön kategóriát jelentettek az Erzsébet Tudományegyetem kisebbségi előadássorozatai, megalakulása után a Kisebbségi Intézet tevékenysége és végül az iparos- és szabadlíceumi előadások. 3 A napi-, hetilapok és időszakos kiadványok közül a legjelentősebbek: Dunántúl (D). Pécsi Napló (P N), Mohácsi Hírlap (M H), Dunavidék (Dv), Kisgazdák Lapja (K L), Landpost, Pannónia, Kisebbségi Körlevél, Nemzetvédő, Népkirályság, Pécsi Katolikus Tudósító, Pécsi Jogász. 4 D 1935. I. 9. 1. I. - P N uo. - D 1935. III. 12. 1. I. Baranya Meavei Levéltár, FőisDÓni Általános Iratok (Bm. L. Fő. ált.) 6359/1934 - M H 1935. I. 13. 1. I. - Dv 1935. I. 13. 1. I. és I. 21. 5 Bm. L. Fő. ált. 6359/1934, 281/1935, 429/1935 és 62

/

6/1935. 6 Pl. D 1935 I. 16. 5. I. - Dv 1935. I. 20. 1. I. 7 D 1935. II. 17. 5. I, III 24. 3. I, IV. 13. 4. I. - P N 1935 IV. 13. 4. I. 8 D 1935. I. 16. 1. I, I. 18. 2. I. és P N uo. 9 különbséget kell tenni kisebbségi és anyanyelvi kisebbségi joq között. Kisebbségi jog illeti meg azt a népelemet, amely az országban, mint őslakó szerepel. Minthogy Magyarországon ilyen értelemben nem lehet kisebbségről beszélni, az itteni népelemeknek csak anyanyelvi, azaz kulturális jogai vannak". - D 1935. 111. 24. 3. I. Az elméleti alapokat erre Teleki Pál tézise adta a kisebbségek meakülönböztetésével: kényszerkisebbség (az utódállamok magyarsága) és önkéntes kisebbség (magyarorszáqi németek) - Tilkovszky Lóránt: A német irredenta és Magyarország, Történelmi Szemle 1970/3 375. I, valamint a Kisebbségi Körlevél 1937. febr. 1. I. 10 A választások, illetve az arra való reagálások anyagának jó része két korábbi tanulmány eredményei — Horváth Cs.: Revízió, nemzetiségpolitika és a „pángermanizmus" problémája Baranyában (A vármegyei közigazgatás és a pártok működésében, 1935-38), Pécs 1982. Vitaanyag a Tudományos Szocializmus tanszékek nemzetiségi munkacsoportjának üléséhez, 8. I: 11—14. I. — Horváth Cs.: A „pánszlávizmus és pángermanizmus jelentkezése a pécsi sajtóban (Megjelenés alatt), Pécs 1982. Kézirat 9-10. I. 11 Baranya vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (Bvm. k. j.) 1935. III. 20. 68. I. 12 Már az 1934-es törvényhatósági választások alatt a Volksbildungsverein lapia - a volksdeutsch irányzat kezében lévő Sonntagsblatt - utasította a helyi szervezeteket, hogy egy listára szavazzanak a Kisgazdapárttal, az 1935-ös országgyűlési választások előtt pedig olyan felhívást bocsátott ki, hogy bárki is legyen az ellenzék jelöltje, arra kell szavazniuk. — Vonyó József: A NEP megszervezése és tevékenysége Baranyában, Egyetemi doktori dolgozat (kézirat) Pécs 1980 82. I. 13 Bvm. k. j. 1935. 63. I. Benyovszky főispán a nemzetiségek számára két alternatívát jelölt ki: Csatlakozás az állameszméhez vagy az ország elhagyása. 14 Vonyó: i. m. 81. I. 15 Bm. L. Fő. ált. 6358/1934 és 6359/1934. ,ö Bm. L. Fő. ált. 429/1935 és 62/6/1935. 17 D 1935. III. 28. 3-4. I. 18 Bm. L. Alispáni bizalmas iratok (AI. biz.) 31/1935. A mekényesi egyesületi elnök egyébként visszautasította a német nyelvű nemzetiszocialista röpiratokat. 19 Pl. D 1935. III. 29. 4. I. Az egyik ilyen „hitlerista agitáció" az volt, hogy a választási beszéd után, a himnusz alatt sokan „nem vették le a sapkájukat". 20 P N 1935. III. 31. 1-2. I. - Horváth Cs.: A „pánszlávizmus ... 10. I. Kozma többször felhívta Gömbös figyelmét, hogy a kisebbségi kérdést tisztázza Németországgal, mert ezt a problémát addig kell rendezni, „amíg saját akaratunkból kezdeményezhetünk, mintha majd nyomás alatt leszünk kénytelenek megcsinálni". — Sebestyén Sándor: Intézkedések a magyarországi népinémet mozgalom visszaszorítására a harmincas évek közepén, Tájékoztató 1982/5. 62. I. 21 D 1935. IV. 2. 2. I és IV. 3. 4. I - M H 1935. III. 31. 4. I és IV. 7. 4. I. 22 Védekezését azzal támasztotta alá, hogy programbeszédeiben nem is foglalkozott nemzetiségi kérdéssel. Ez meg is felelt a valóságnak, de hűségnyilatkozata bizonyos reményekre jogosíthatta fel választóit. Ugyanakkor reagáló felszólalásában hangsúlyozta, hogy nemzeti-