Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

ges Anschlusshoz vezető döntő lépés.

149 Heves ellenérzés fogadta Hitler 1938 február 20-i beszédét is, mert míg abban a magyar revíziós igényekről szó sem esett, addig ismét megjelentek a Fekete-tengerig húzódó pángermán térképek, s e propaganda belső híveinek aktivizálódásával szemben a kormány még mindig nem lépett fel kellő eréllyel.

150 Az Anschluss-veszélytől való félelem hozatta az újságok címlapjaira Petrovácz Gyula kereszténypárti képviselő kijelentését: „Németország felfalja Ausztriát, aztán minket, Szerbiát és Romániát". A mohácsi szabadlíceum februári — Szent Istvánról szóló - előadásán Asztalos Mihály egyetemi magántanár pedig az ország függetlenségének megőrzésére szólított fel s arra, hogy ne legyünk a „germán világhatalom vazallusává".

151 A lapok bírálták Olaszország közömbös politikáját is, nem tudván, vagy nem akarván felismerni azt, hogy ebben a szövetségi kapcsolatban már rég nem számít elsőrendű tényezőnek. Ez is nagyban hozzájárulhatott a Kisgazdapárt 1938 februári sásdi gyűlésének alapgondolatához, mely egyértelműen elvetette a Berlin—Róma tengelyhez való kapcsolódást és követelte az ország Angliához közeledését. Czirják Antal nemcsak a háború közelségét tartotta katasztrofálisnak, hanem azt is, hogy „az ország elkerülhetetlenül bele fog sodródni ... és ... a bolsevizmus a fasizmussal a mi hazánk területén fog összecsapni".

152 Ezért a sajtóban a március 5-én meghirdetett győri program fogadtatásában kiemelődött a szabadság, az egyenjogúság biztosítása, a nagyhatalmakkal szembeni lekötöttség elutasítása. E program igenlése nemcsak a bolsevizmus elleni védelem hangoztatásán alapult - mert „a bolsevizmus gyakran álcázva, demokratikus, sőt nyilas mozgalmak köntösébe burkolja a maga pusztító mozgalmát" —, hanem a német imperializmus agresszív törekvéseivel való szembenállás magvát is tartalmazta és egyben az általános fenyegetettség érzését: „Magyarország önállóságát csaknem valamennyi határán fenyegetik".

153 Az Anschluss megvalósulása igazolta és egyben felerősítette a Németországtól és a háborútól való félelmet. Az ellenzéki pártok és lapjaik, de még a kormányhű újságok is érzékeltették ennek a veszélynek a realitását, magyarországi kihatását. A revíziós törekvések megvalósításának erősödő vágyakozása — s elsősorban német közreműködést igénylő, Csehszlovákia feldarabolásának kívánalma - azonban háttérbe szorította az ország szuverenitását féltő aggodalmat. A reális kiút keresésében ugyan fel-felvillant annak egyik legfontosabb alternatívája, a Duna-menti népek összefogása, ám ennek megteremtése csak alárendelt szerepet kaphatott a magyar nemzeti célok elérésében, s az Anschlussal, majd a Csehszlovákia elleni fellépéssel szinte teljesen ki is rekesztődött belőle. JEGYZETEK 1 A Baranyában működő pártok közül a NEP, a Kisgazdapárt, a Legitimista-, később Egyesült Keresztény Párt és esetenként a szélsőjobboldali pártok - kaszáskeresztesek, Magyar Nemzeti Szocialista Párt — gyűlései, képviselői beszámolói foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A keresztényszocialista és szociáldemokrata gyűléseken erre vonatkozólag — egyelőre — érdemleges anyag nem lelhető fel. (Az MSzDP baranyai tevékenységére vonatkozólag mindazonáltal a párt általános politikai irányvonala lehet a mérvadó: a nemzetiségi kérdés megoldását csak egy demokratikus Magyarországon vélték lehetségesnek s a revíziós törekvések megvalósításának is ezt szabták feltételéül. - Tilkovszky Lóránt: Az MSzDP tevékenysége a német nemzetiség körében (1919-1931), Párttörténeti Közlemények 1982/4 105. I.) 2 Ez a kérdés a „hazafias" társadalmi egyesületek számára szinte állandó témát jelentett, mely különféle politikai jellegű rendezvényeken, demonstrációkon és az általuk szervezett 59Ó