Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

országi belső viszonyok propagálása miatt és tovább élesedett a pángermanizmus külső és belső okainak bírálata is.

113 A külpolitikai irányultság megítélése az év első hónapjaiban már jól tükrözte a lapok pártállását is. A Dunántúl és a Mohácsi Hírlap osztotta Darányi külpolitikáját az olasz-német egyezmény pozitív értékelésével és a - bár egyelőre a Rosenberg-cikk hatása miatt akadályoztatott — német—magyar jó viszony kiépítésének igénylésével, amit az újságok szerint Kozma 1936 decemberi berlini útja is elősegített. Az olasz-jugoszláv egyezményben és a magyar—jugoszláv viszony kedvező alakulásában pedig felfedezték a kisantant felbomlásának előjeleit.

114 A Kisgazdapárt mohácsi lapja viszont továbbra is egyenlő hangsúllyal kezelte a kettős veszélyeztetettséget, a Pécsi Napló — a német imperializmus előretörése miatt — már a háború kirobbanásának közeli bekövetkezését is lehetségesnek tartotta.

115 A Duna-menti népek kapcsolatának széles körű megvilágítását nyújtotta a MaNSz előadássorozatának áprilisi záróülésén Ajtay József ügyv. alelnök. A Dunamedence újjárendezésében és ezáltal a népek együttműködésében a magyar szupremáciát főleg külpolitikai szempontokkal indokolta: Olaszország a német közeledés miatt eltávolodott Ausztriától s tőle mi sem várhatunk egyelőre messzemenő akciót. A ,,

Volksgruppenpolitik" miatt pedig Németországot is elveszíthetjük, a kisantant ugyanakkor már bomlóban van. A Duna-völgyének „germán és szláv prédává válását" csak a magyar védőbástya akadályozhatja meg.

116 Kis időre ugyan (április, május), de ritka szemléletmódról tett tanúbizonyságot a Dunántúl, amikor a politikai-gazdasági együttműködés felvetésében még a revíziót is elhagyta. A lapban több cikk jelent meg az összefogást akadályozó túlzott revíziós propaganda és módszerei, a harmincmilliós magyarság jelszava ellen. „A gyűlölködés intézményes szítása, a demagóg irredenta terméketlen zakatolása, az álkurucok ökölrázása csak ártott és bajt hozott innen és túl is, de egy hajszálnyit sem használt a magyarságnak".

117 A Kisebbségi Körlevélben Faluhelyi Ferenc világított rá arra a megoldhatatlan dilemmára, hogy Közép-Európában lehetetlen az államhatárokat az etnikai határokkal megegyezően megvonni. Ez nem jelent lemondást az igazságosabb országhatárok meghúzásának szükségességéről, de „népi kisebbségek létezését a legigazságosabb határok mellett sem lehet elkerülni". Ez a tény megköveteli a kisebbségi sors javulását is.

118 A nemzeti törekvésekkel kapcsolatosan a Németország iránti bizonytalanság, a kívülről beáramló pángermán agitáció — nagynémet térképek, az asszimilációs politikát, a névmagyarosításokat, a nemzetgyalázási pereket elítélő, országszerte körözött röplapok és a Wille und Macht közleményei -, valamint ennek egyre nyíltabbá váló megnyilvánulásai nemcsak az ingerültséget növelték, hanem az ellenük való erőteljesebb fellépésre sarkalltak. A kívülről érkező propaganda belső kapcsolatteremtésének megakadályozását szolgálta az 1937. február 20-án kiadott bizalmas rendelet is, mely a nemzetiségi területeken letelepedni szándékozó külföldi állampolgárok engedélyeinek felülvizsgálásáról és megszigorításánál intézkedett.

119 Mikecz Ödön belügyi államtitkár március 8-án körlevélben szólított fel a nemzetiségi, felekezeti izgatók ellen. Horvát István főispán utasítására pedig figyelték a németországi munkavállalás szervezőit is.

129 A kormányzói kegyelmet kapott Bäsch (1937. január) befolyásának további növekedése fokozta a közigazgatás aggodalmát, amire azok a híresztelések adtak alapot, hogy esetleg számolni kell a Basch-csoportnak az Egyesületbe visszatérésére is, ami e szervezet „agresszívebb irányú működését" eredményezheti. A Kameradschaft befolyása alatt álló Volksbildungsverein-csoportoknál Baschék taktikája az