Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

zeledése azonban nem a közép-európai nemzetek összefogását eredményezte, hanem Németország politikai szándékait segítette valóra váltani. A spanyol polgárháború kitörése egycsapásra - s hosszú hónapokra - megváltoztatta a revíziós célokat alátámasztandó védőbástya-szerep duális felfogását. A bolsevizmussal szembeni gyűlölet, az ellene való fellépés követelése mindent elnyomott és egyeduralkodóvá vált. A helyi lapok „történelmi tapasztalataink" alapján — ,,mi már sajnos tudjuk, mit jelent az, ha a kommunista csőcselék veszi kezébe a hatalmat" — rokonszenvvel figyeltek a „keresztény civilizáció harcára". A kiterjedt összecsapások következtében ismét megjelent az a feltételezés, hogy az ország ütközőponttá válhat. A Mohácsi Hírlap nemcsak ezt vélte már elkerülhetetlennek, hanem azt is, hogy az ország ne venne részt ebben a háborúban. A cikkek elnyomták azon kevesek véleményét, akik a múlt tanulságait levonva, megelégelték a védőbástya-szerep állandó hangoztatását. A küldetéstudat hagyományos felfogása tehát ismét szerepet kapott s ez kiegészült az egyelőre még csak burkoltan fogalmazott felfegyverkezés igényével. Az áldozatvállalás célja természetesen Nagy-Magyarország. Ugyanez a vélekedés a NEP és a Kisgazdapárt gyűlésein is.

101 A spanyol események és egyes szociáldemokrata vezetőknek a köztársaságiak iránti rokonszenv nyilvánítása következtében a „vörös pánszlávizmus" a vármegye szeptemberi közgyűlésén is fő napirendi ponttá lépett elő. Heckenberger a „végveszéllyel fenyegető bolsevizmus" és a Szovjetunió elleni szervezkedésre szólított fel kül- és belpolitikai tekintetben egyaránt A szociáldemokratákat Nagy Ferenc bizottsági tag is elítélte, bár egyúttal „mindkét szélsőséges irányzat" elutasítását is hangoztatta.

102 A sajtó, a pártok és a vármegye után természetesen a társadalmi egyesületek sem vonták ki magukat a véleménynyilvánítás alól. Szeptember és október folyamán több tiltakozó nagygyűlést szerveztek a spanyol bolsevizmus ellen, amikből a legnagyobb visszhangokat a Turul Szövetség, a frontharcosok, az Akció Katholika szakosztályai, valamint az egyetemi Szent Mór kollégium Mária kongregációjának gyűlései váltották ki.

103 Az olasz-német szövetségi szerződés, a német-japán antikomintern paktum megkötése, Mussolini november 1-i beszéde, majd Horthy római útja a nemzeti törekvések hangoztatásának felerősödését jelentette. Míg a két szerződés - a sajtó és a társadalmi egyesületek számára — inkább közvetett hatást gyakorolt s a kormány külpolitikai irányvonalának ideológiai megalapozását erősítette általánosságban, addig a milánói beszéd a revíziós célok megvalósulásának reményét sugallta. A Duce kijelentéseit nemcsak a lapok fogadták egyöntetű lelkesedéssel, hanem hatalmas aktivitást váltott ki az egyesületek részéről is, ami a november 4-i nagygyűlésben öltött testet.

104 Az olasz kapcsolat fontossága rögtön aktualitást kapott az iparos- és szabadlíceumi előadásokon, Horthy római útja pedig a november 29-i olasz-magyar barátság ünnepének rendezésén.

100 Mindezek a két német paktummal együtt tovább szorgalmazták az antibolsevista front kialakításának igényét, ami az újságokon kívül a MaNSz novemberben indult elaődássorozatának első rendezvényein és a Magyar Jövő Szövetség gyűlésén is lecsapódott.

100 A MaNSz integrális-revíziós rendezvényeinek első előadása - Leonidas Sterio — részben az olasz, de - burkoltan ugyan - főleg a német igényekhez igazodást jelezte. A „pánszláv politika európai bázisa" elleni fellépés már Csehszlovákia teljes felosztásának szándékát juttatta kifejezésre, ami Magyarország számára az első területszerzés lehetőségét villantotta fel és ez nemcsak a magyarlakta részekre vo-