Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

Megegyeztek a vélemények abban is, hogy a szövetségi rendszerek kiépülésével nyílt hadüzenet várható a fasizmus és a kommunizmus között és ez azért is katasztrofális az országra nézve, mert elérvén határainkat, „megkezdődött a nagy felvonulás ellene Moszkva és Berlin felől". A Dunántúl és a Pécsi Napló a kettős veszély azonos hangoztatásával arra figyelmeztetett, hogy Magyarország ne álljon egyik mellé sem.

92 A két legnagyobb vármegyei párt gyűlésein Magyarország külpolitikájának értékelésében — a közös vonások mellett — már jelentős eltérések fedezhetők fel. A NEP-képviselők beszámolóiban megjelent Németország, egyelőre még a hármasszerződéssel és Lengyelországgal párhuzamos vonalon. Az olasz-német barátság egyenlő hangsúlyozása nemcsak gazdasági kapcsolataink hasznosságára vonatkozott, hanem külpolitikailag is lelkesítő példaként szolgált: abesszin piac, német jóvátételek megtagadása, a Rajna-övezet megszállása, fegyverkezési egyenjogúság. Ez a küldetéstudat értékelésében természetesen a szovjet veszélyre való hivatkozással párosult.

93 A bolsevizmus megítélésében a Kisgazdapárt képviselői azonos nézeteket vallottak, mint a kormánypárt vezetői (antibolsevista front szükségessége).

94 Németország tekintetében már kevésbé - igaz a párton belül is voltak eltérő felfogások. Czirják Antal például az elégtelen német-magyar gazdasági kapcsolatokat ostorozta és gyakran vont párhuzamot a két ország között.

90 Nagy Ferenc a gyűléseken éppen Németország felé egyoldalúvá váló kereskedelmi kapcsolataink ellen emelt szót, mert ez szerinte gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet, sőt politikai következményeként ,,még nagyobb mértékben kell tartanunk a kelet felé irányuló törekvésektől".

96 A nemzeti törekvések ábrázolásában a sajtóban egyre sűrűbben szerepelt a Duna-völgy népeinek együttműködése, más-más értelmezéssel. A Dunántúl a francia és spanyol események hatására inkább a „nyugati és keleti irányból előretörő bolsevizmus" fenyegetettségét érzékeltette, amivel szemben a „vérző határok által szétszabdalt" Duna-medence a nemzetiségi ellentétektől áthatott gyűlölködés következtében védtelenné vált.

97 A Dunavidék is Trianonból indult ki, mint olyanból, ami éket vert a nemzetek közé s egymással szemben állásuk révén az igazi veszedelmet, a „közelgő végzetet hozó pángermán és pánszláv előretörést" nem veszik észre. A lap az egymásrautaltságot, az összefogás szükségességét hangoztatta.

98 A Duna-medence sorsközössége és együvétartozása volt az egyetem tanévzáróján Tóth László egyetemi tanár mondanivalója is, melyet a pécsi újságok szemléletüknek megfelelően interpretáltak. A Dunántúl a sorsközösségből a szentistváni birodalomhoz ragaszkodást emelte ki, a Pécsi Napló pedig a Duna-völgy népeinek szabad fejlődését, a kölcsönös megértésen alapuló megegyezés eszméjét, amit a magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatban is hangoztatott. A Pécsi Napló szerint ennek kulcsa Trianon igazságtalanságain való felülemelkedésben és az azzal való manipulálás megszüntetésében rejlik.

99 A Hodza-tervvel kapcsolatban — s a május 18-i, Kánya külügyminiszternek a külügyi tárca költségvetési vitájában elmondott beszéde nyomán - is előtérbe került a Duna-menti népek egymásra utaltsága, de csak a „teljes jogegyenlőség" megteremtése után (kisebbségi panaszok orvoslása, fegyverkezési egyenjogúság, békés revízió). A kapcsolatok normalizálása Jugoszláviával indul meg. A Pécsi Napló a déli szomszéddal való megegyezés realitását a legkisebb területi követeléssel, a magyar kisebbségnek - a kisantant többi országához viszonyított - enyhébb elnyomásával, s a horvát kérdés rendezetlenségével indokolta. Az újság a Jugoszláviával megindult folyamatot nem vélte elszigeteltnek, hanem olyan „aranyhídnak", ami közelebb hozhatja egymáshoz a Duna-medence népeit.

100 - A két ország kö-