Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

pánszlávizmus veszélyének hangoztatására ritkán került sor, ám a hazai németséget érintően hangsúlyozottan jelentkezett a pángermán veszélyre hivatkozás. Ez utóbbi megállapítást a tárgyalt időszakban és a régióban a német nemzetiség magatartása, főként politikai szervezkedése önmagában még kevéssé indokolja, valószínűbb, hogy a hivatalos nemzetiségpolitika konzervatívabb vármegyei adaptálásában Németország imperialisztikus törekvéseitől való félelem tükröződik. A hivatalos nemzetiségpolitikának központi kérdése volt Nagy-Magyarország visszaállításának összeegyeztetése a nemzetiségek törekvéseivel. A Bethlen és Teleki által megalapozott nemzetiségpolitika az erőszakos elmagyarosításról való lemondást és bizonyos autonóm jogok biztosítását célozta. Ezért a kormány a lassúbb asszimiláció híve volt és a békeszerződések kisebbségvédelmi pontjai szellemében példamutatást, vonzó hatást akart gyakorolni az elszakadt nemzetiségekre, számított a német kisebbség megnyerésére és ezáltal a kisantant országokban a magyarsággal való együttműködésére is. De tekintettel kellett lennie a békerendszer szétzúzásában leginkább érdekelt Németország igényeire is. Ez utóbbi volt a legneuralgikusabb pont, mert Németország a más országokban élő németséget az anyaország népcsoportjának tartotta és a ,,Voiksgruppenrecht" alapján - tekintet nélkül a baráti kapcsolatokra - messzemenő önkormányzatot, a népcsoport független ítését követelte. A Német Népművelődési Egyesület (Volksbildungsverein) kulturális és anyanyelvi törekvéseit az ország és a Dél-Dunántúl közvéleménye is bizalmatlanul szemlélte, s volt is némi realitása a szervezetben jelentkező volksdeutsch irányzat olyan pángermán akcióiban, mint a „nagynémet" térképek terjesztése, a németországi propaganda hírei, az Egyesület külkapcsolatai. Ezek a kormány politikáját is megmerevítették és a visszahatás a csúcspontját elérő névmagyarosítási mozgalomban, a kisebbségi jogok anyanyelvi jogra történő leszűkítésében,

9 egyes kultúrpolitikai intézkedésekben (pl. segélyezés), a telepítésekben és mindezeken keresztül a nemzetiségi mozgalmak megítélésében jelentkezett. Baranyában a nemzetiségi kérdés 1935-ben először az országgyűlési választásokkal kapcsolatban került előtérbe.

10 A választásokon a nemzetiségek szavazataira a kormánypárt tartott igényt és általában német származású, „magyar érzelmű" jelöltet indítottak, akik a NEP gyűlésein a németségnek a magyar állameszme iránti húséget demonstrálták. A vármegye optimizmusát tükrözte az új főispán, Benyovszky Móric beiktató beszédének az a mondanivalója, hogy a nemzetiségi mozgalmak a kormány által kívánt keretek között maradtak.

11 A németség teljes politikai passzivitásának ilyen megítélése azonban már nem volt indokolt. 1934 elejétől Bäsch Ferenc irányítása mellett nemcsak az Egyesület helyi csoportjainak taglétszáma nőtt, de a csoportok aktivitása is erősödött, s e szervezetek a kulturális tevékenység mellett a németség politikai fórumaivá is váltak. Már a német kisebbség társadalmi struktúrájából is következett természetes vonzódás a Kisgazdapárthoz, amely gazdasági érdekei mellett kulturális igényei képviseletét is ígérte. A közeledést a Volksbildungsverein működésének adminisztratív akadályozása tovább erősítette s ez nem kis mértékben befolyásolta a választások eredményét is.

12 A németség szervezkedésének élénkülése a közigazgatást és a kormánypárt megyei szervezetét is ellenakciókra sarkallta. A vármegye közgyűlésein a főispánok intéztek intelmeket, felhívásokat a nemzetiségekhez,

15 a NEP megyei választmányának ülésén pedig már 1934-ben megfogalmazódott a párt baranyai működésének egyik fő célja: szervezkedés a pángermán mozgalommal szemben.

1

'

1 A partes képviselőgyűléseken ugyanis egyöntetű volt a vélekedés, hogy Magyarországon a kisebbség nem okozhat problémát, mert egyenjogú a magyar nyelvű állampolgá-