Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

hoz csatolt területeknek az új államegységbe való beépítésében mutatkoztak, ezen országok államalkotási képtelenségét hangoztatták. A következtetés: a magyar szupremácia- és külpolitikai funkciójának - védőbástya a pánszlávizmus, de a pángermán törekvésekkel szemben is — igazolása. A helyi lapokban és a vármegyében tevékenykedő nagyobb pártok (NEP, Kisgazdapárt) gyűlésein nemcsak a nemzeti célok követelésében mutatkozott teljes összhang, hanem — 1935 első felében - a kisantant blokáddal szemben megfelelő ellenszövetségi rendszer igenlésében is (hármas szerződés, Olaszország primátusával), és teljes volt a nézetazonosság abban is, hogy a Duna-völgy sorsa három kontinentális nagyhatalomtól - Olaszország, Németország, Franciaország - függ.

4 A két legnagyobb párt között nézeteltéréseket egyelőre az ország társadalmigazdasági problémáinak értékelése okozott. A Kisgazdapárt helyi vezetői és képviselői a gyűléseken utasították vissza a kormánypárti képviselőknek minden, az ország bajait csak Trianonnal magyarázó kísérletét.

5 A békés revízió koncepciójának egyik megoldása a népszavazás lett volna. A lapok ezért nagy figyelemmel kísérték a Saar-vidéki népszavazást, és a Németország javára eldőlt kérdést az ,,országunk Saar-vidékei" címmel megjelent cikkekben aktualizálták. A Magyar Revíziós Liga álláspontját - a magyar többségű határmenti területek visszacsatolása mellett szavazásra a nem magyar többségű területeken kerüljön sor ~ a helyi újságok is osztották s ezt a Dunántúl azzal támasztotta alá, hogy nemcsak a magyarok szavaznának mellettünk, hanem ,,a történelmi kultúrközösségből erőszakosan kiszakított" bácskai szerbek és a szlovákok is. Erdélyben a románok bizonyították államalkotásra képtelenségüket, Burgenlandra pedig Sopron példáját tekintette mérvadónak.

6 A „négy Saar-vidék" közül a délvidék kapott különös hangsúlyt 1935 elején, nemcsak az elszakított Dél-Baranya miatt, hanem külpolitikai aktualitása következtében (a marseille-i merénylet, a genfi per, a retorzióktól való félelem, a kiutasítások). Minderre — a „hazafias" egyesületek rendezvényei közül - a Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének (Defhe) háromhónapos előadássorozata szolgált. A februári és márciusi előadások a horvát szeparatista (Radies) mozgalom végigkísérésével a délszláv egység mesterkéltségét voltak hivatva bizonyítani. A Nemzetpolitikai Társaság pécsi tagozatával együtt rendezett áprilisi záróülés a magyar revíziós törekvések folyamatát, de végső célját is megmutatta, amenynyiben a magyar nyelvterület visszaszerzését csupán bevezető lépésnek jelezték.

7 A békés revízió népszavazás útján történő megvalósulását a lapok a Millerandféle kísérőlevélre alapozták, melyben foglaltak legendája még 1935 elején is kísértett, s amelyhez irreális reményeket fűztek. Millerandnak a Saar-vidéki szavazás után tett nyilatkozata - amelyben a volt miniszterelnök ismét hangsúlyozta a levélnek bizonyos „technikaí-delimitációs" határkiigazítási munkálatokra vonatkozó tartalmát — végképp szertefoszlatta az erre alapozó revíziós mozgalom reményeit,

8 de nem változtatott a programon, mely a magyar etnikumú területsávok visszacsatolását, a nem magyar többségű területeken pedig népszavazás megtartását követelte. * A nemzeti-revíziós- és nemzetiségi kérdés együttes tárgyalását az érintkezési pontok megléte indokolja. A revíziós törekvéseket alátámasztandó „évezredes védőbástya" szerep hangoztatása és a jelenre való aktualizálása a nemzetiségi politikában is lecsapódott. A délszlávokkal és általában a szlávokkal kapcsolatban a