Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

A REVÍZIÓS TÖREKVÉSEK ÉS A NEMZETISÉGPOLITIKA TÜKRÖZŐDÉSE BARANYÁBAN (1935-1937) HORVÁTH CSABA A bethleni indíttatású, a revíziós törekvéseket elősegítendő külpolitikai kapcsolatok kiépítésében a Gömbös-kormány az olasz barátság mellett a német orientáció elmélyítését is szorgalmazta, e két nagyhatalom közeledésével, mindkettő támogatásával számolt. A német orientációt nemcsak a „sorsközösség" - a történelmi kapcsolatok, a békeszerződések revíziója — révén, hanem a gazdasági kapcsolatok miatt is hasznosnak vélte. Ugyanakkor aggodalmakat keltettek a revíziós igények összehangolásában mutatkozó nézeteltérések, Németország közép-európai törekvései, az Anschluss-veszély és a hitleri kisebbségvédelmi koncepció, a „völkisch" agitációk, melyek a magyarországi német kisebbség felhasználásával lehetőséget biztosítottak a beavatkozásra és a belső zavarkeltésre. Anglia visszahúzódásával, Franciaország közép-európai jelentőségének csökkenésével, a két fasiszta nagyhatalom közötti erőviszony megváltozásával 1935—36-tól kezdve a német irányultság válik a magyar külpolitikát alapvetően meghatározó tényezővé, amit az „egyensúlypolitikára" épülő koncepció lezárását jelentő Berlin-Róma tengely is megpecsételt. 1935-37 között ugyan még — legalábbis a közvélemény számára az ország külpolitikájának tengelyében Olaszország állt, a német nyomást azonban már nem lehetett vele ellensúlyozni, s a német szövetség hívei a belpolitikai küzdőtéren is egyre erőteljesebben jelentkeztek. A helyi hatalmi szervek, a megyében tevékenykedő pártok,

1 a társadalmi egyesületek

2 és a helyi sajtó

3 revíziós-nemzeti-nemzetiségi politikája fő vonalaiban követi a hivatalos politikai irányvonalat. Igy természetes a nemzeti célok állandó követelésének azonossága is: revízió, fegyverkezési egyenjogúság, magyar kisebbségek védelme. Az állásfoglalásokban a revízió belső funkciójának értékelésében, megvalósításának módszerében - békés úton, vagy fegyveres eszközökkel -, mértékében fedezhetők fel különbségek, valamint abban, hogyan értékelik a tárgyalt időszak fontosabb külpolitikai eseményeit és milyennek látják az ország külpolitikája s a revízió megvalósulásának lehetősége közötti viszonyt. A békés revízió hivatalos alapkoncepciója megvalósulásának lehetőségét a következőkben látták: egyes külföldi politikusoknak, államférfiaknak, közéleti személyiségeknek, publicistáknak a revízió szüségességéről tett nyilatkozatai figyelemmel kísérésében, az utódállamokban a magyarság kíméletlen üldözésének bemutatásában a külföld előtt, amivel szembeállították a „példás magyar nemzetiségpolitikát", s végül eltúlozva azokat a nehézségeket, melyek a szomszéd országok-