Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

sod i k fele és a II. csendőrcsoport, Szigetvárra a 7/4. század egy szakasza és a III. csendőrcsoport, Bátaszékre a 8/3. század és a IV. csendőrcsoport. Soós altábornagy a bevonuláskor kiáltványt bocsátott ki, közli Knézy i. m.: 191—192. p. 94 HIL VKF 46/ szám nélküli jelentés 1921. aug. 21-ről. 95 Palló i. m.: 749-751. p. 96 Bánffy Miklós: Huszonöt év (kézirat a Ráday-Levéltárban, Budapesten) 63. p. Bánffynak a baranyai kérdést Burgenland kiürítése kapcsán ismertető részleteiről lásd Fogarassy László: A nyugat-magyarországi kérdés diplomáciai története I., Soproni Szemle 1982. 1.1—19, a 17-18. oldalon. 97 HIL VKF 40. doboz (Baranya visszafoglalása). 98 Palló 751. 99 HIL VKF 40. doboz. 100 Palló i. m.: 756. p. A hadműveleteket végig Palló nyomán írtuk le, ha más forrást is használtunk, arra esetenként hivatkoztunk. 101 OL, idézett Kozma-iratok, I. 81-83. 102 Prokopy Imre: Egy jugoszláv határrevízió története. Magyar Szemle 1941. 2.83-88. Ez voltaképpen Protic, Marko: Zlatni dani Subotice (Subotica 1930) kommentált tartalma, 103 Kovacev, Vujica: Adalékok a baranyai magyar kommunista emigránsok jugoszláviai szervezkedéséről (1921-1922). Párttörténeti Közlemények 1977. 2. 103-121, lásd a 109-110. oldalt. Hajdú Gy. 700 bányamunkásról, 1500 pécsi és 500 vidéki munkásról tud (442-443. p.) 104 HIL VKF Pécsi körletparancsnokság 444. sz. ein. la 1922. január 17. Ugyanezen akta szerint Vassel ezredes jelenti, hogy Hits (helyesen: Mis) szerb ezredes, aki mint összekötőtiszt Pécsett Gösset ezredes kívánságára visszamaradt, kémkedéssel foglalkozik. Intézkedés: szemmeltartani, hogy kik érintkeznek vele. Két ember beismerte, hogy jelentették Iliének, hogy a toborzásnál velük szemben pressziót alkalmaztak. 105 Jövő (Wien), 1920. szeptember 20. 100 HIL VKF Pécsi körletparancsnokság (1921-1923), 1. csomó, 57-59. sz. bizalmas parancsok 1921. szept. 29, okt. 2„ illetve okt. 4-ről. 1U7 Válogatott dokumentumok a baranyai—pécsi munkásmozgalom történetéhez II. (1918— 1929). (Szerk.: Babies András, Szita László, Pécs 1970.) 147. sz. dokumentum 243-246. p. 108 Vassel Károly: A déli végek elhatárolása a trianoni szerződés szerint a magyar-jugoszláv határrendező bizottság által. Vassel Károly magyar kir. vezérkari ezredes, a magyar kormány meghatalmazottjának bizalmas jellegű jelentése. Szeged 1922, 79 p. -j- térkép. 109 Vassel 4-5. A magyar delegációhoz tartoztak Hadfy Zoltán őrnagy, a külügyminisztériumtól dr. Magyary Antal követségi tanácsos, később báró Vest Fedor követségi attasé, akit rövid ideig Hertelendy Andor köv. attasé helyetesített, stb. A körletparancsnokságok összekötőtisztje és ideiglenesen mint segédbiztos Griviéic vkt. őrnagy, tolmácsként Schwarcz György főhadnagy. 110 Vassel i. m.: 19-20. p. A szerbek ellenkövetelése a következő községek területére terjedt ki: Szomoróc, Magyarszombatfa, Gödörháza, Lendvajakabfa, Zalaszombatfa, Szíjártóháza, Szentgyörgyvölgy, Nemesnép, Szentistvánlak, Bödeháza, Gáborjánháza, Rédics, Dédes, Lendvaújfalu, Kerkaszentmiklós, Kerkaszentmihály, Kiscsernec és Felsőszemenye. — Magyar lakosság zaklatásáról: OL K 26 ME-1387/1921 csomóban gróf Sigray hughes-jelentése a Miniszterelnökségre 1921. szept. 26-án 13 óra 40 perckor, helységnév közlése nélkül. 111 Uo. 24-25. p. A térképmelléklet szerint a magyar biztos Újbezdán, Szentistván, Baranyavár, Pélmonostor, Baranyabán, Kisfalud és Darázs községet kérte Dél-Baranyából. 112 Uo. 26-27. p. Az 1920. május 6-i keltezésű Millerand-féle kísérőlevél, amelyre többször hivatkoznak, a 8—11. oldalon magyar fordításban megtalálható. 113 Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint. Figyelembe véve Muraköz és Vendvidék elcsatolását, a magyarok 3952 km

2 területet kaptak vissza. Burgenland elcsatolt területe végeredményben 3965 km

2 volt. 114 Ullein-Reviczky Antal i. m.: 200-201. p. Ő 34 községről tud. - Egykorú újsághírek. 115 Bánffy-kézirat 161. p., 167. p. (A IX. fejezetben svájci népszövetségi élményeiről ír.) 116 Jugoszláviának a kisantantba való belépésének a baranyai kérdésre nem volt befolyása. Lásd Ádám Magda: A két királypuccs és a Kisantant. = Történelmi Szemle 1982. 4. 665-710. * Térképmelléklet a kötet végén található!