Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

csatolt területről 323 bányász ment át Jugoszláviába, családtagokkal együtt 514 személy, munkás és iparos pedig családtagokkal együtt 657 fő. Ezek közül 232 személy tovább emigrált különböző országokba. Elköltözött még 573 szerb és horvát család, többnyire földművesek, ami kb. 2000 főt jelentett. Feltételezi még, hogy 2000 „jugoszláv területről származó" magyar távozott Jugoszláviába.

103 A budai görögkeleti szerb püspök 1921. augusztus 26-án levélben kérte föl gróf Bethlen István miniszterelnököt, hogy Szőreg, Újszentiván és Deszk községekben levő hívei, lelkészei és tanítói sorsa iránt érdeklődjön. Amennyiben politikai vétségek miatt letartóztatások történtek, kéri intézkedését szabadlábra helyezésük végett az amnesztiarendelet és a trianoni békeszerződés 76. §-a értelmében. A Szentendréről szeptember 11-én miniszterelnökségnek küldött jelentése szerint Mohácsról kb. 100, Lánycsók községből 30 híve a kiürítés előtt SHS-területre távozott és több mohácsi híve le van tartóztatva, illetve internálva. Kéri, hogy az amnesztiarendelet és a békeszerződés említett pontjának megfelelően a letartóztatottak szabadlábra helyeztessenek és az otthonukat félelemből elhagyottak büntetlenül visszatérhessenek.

104 A magyar—jugoszláv kapcsolatok elmérgesedését jellemzi az MTI híre, hogy szeptember 16-án Pélmonostor tájékán egy 60 tagú szerb osztag rajtaütött egy magyar őrségen és azt foglyul ejtve, Pélmonostorra hurcolta.

105 Soós altábornagy bizalmas parancsot adott ki, hogy a felszabadult területen élő, 1899-ben és 1900-ban született személyek egyelőre nem hívandók be katonai szolgálatra, azonban a lakosság lelkes hangulatára való tekintettel megengedi, hogy ezen korosztályokhoz tartozó önként jelentkezők fölvétessenek a hadseregbe. A jelentkezők politikai megbízhatóságának megállapításánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Következő bizalmas parancsa a nemzetiségekkel szembeni magatartással foglalkozik. Emberséges bánásmódra inti az alárendelt alakulatokat és elítéli azt, hogy egyesek néhány letartóztatott egyént bántalmaztak. 1921. október 4-én kiadott bizalmas parancsában pedig tudomásul adja az alárendelt alakulatoknak, hogy újsághírek szerint Gösset angol ezredesnek a jugoszláv területek átadása körüli szereplése a szerbek közt a legnagyobb elégedetlenséget váltotta ki, úgyhogy a belgrádi kormány Gösset ezredes eltávolítását követelte. E kérelmet az antant illetékesei nem teljesítették, de kilátásba helyezték egy szövetségközi bizottság kiszállását a felszabadult terület viszonyainak és az állítólagos fehér terror kivizsgálása végett. Ez alkalommal Soós altábornagy ismételten felhívja a figyelmet a többször kihirdetett és hangoztatott rendeletére, amelyben megtilt minden atrocitást.

106 A helyzet konszolidálását segítette elő, a Pécsett újra megalakult szociáldemokrata párt (1922. február 16.).

107 A belpolitikai események azonban már nem voltak befolyással a déli határok megállapításának történetére, amelynek lefolyását Vassel Károly vezérkari ezredes eredetileg titkosnak szánt és korlátozott példányszámban megjelent könyvében ugyanolyan formában rögzítette le, mint báró Villani Frigyes hasonló jellegű jelentésében a nyugati határokét.

108 A magyar—jugoszláv határt rendező bizottság 1921. augusztus 1-én alakult meg Párizsban, amelynek tagjai voltak a nagyhatalmak és az érdekelt államok részéről: Nagy-Britannia: David Crée alezredes, a bizottság elnöke is, a háború alatt a royal engeneereknél szolgált, a határ-megállapítási munkálatok folyamán semlegesen viselkedett. Franciaország: Maurice Marminia gyalogsági alezredes, a háború alatt összekötő tiszt volt Szerbiában, a magyarokat gyűlölte.