Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

eszembe jutott, hogy Bukovinában magyarok is laknak, s megtudandó, vájjon nincs-e köztük magyar? felkerestem a bukovinai követeket, s úgy találtam, hogy 6-tan (!) oláh parasztok, a 7-dik követ pedig magyar. Makrai Péter ő kigyelme, lalkik a Wiedenen zur Stadt Oedenburg vendéglőben, földszinti szobában két oláh követtársával... Makrai Péter született paraszt... barna bőrű, közép izmos termetű, viselete olyan mint az oláhé, kivéve kerek széles karimájú magyar kalapját... már 60 éven túl van, magyarul beszél jól mint bármely tiszaháti magyar, beszél még lengyelül, tótul, oláhul, németül . . . Beszélgettünk. Én: Hogyan jutott ide polgártárs? ö: Hát csak úgy, hogy minden 50.000 lélek egy követet köteles levén küldeni, a bukovinai magyar faluk engem választottak, mert meg volt parancsolva, hogy se papot, se mestert, se hivatalbeii és más tanult embert ne válasszanak maguk, hanem válasszanak közül (!) kiben bíznak, habár olvasni, irni nem tudna is." Forrás: Pukolai, 1848., 138. p. 23. Makrai Péter bukovinai követ — az anyanyelv megőrzéséről, 1848. ,,Én: Tudnak-e önök mind magyarul? Ö: Meg ne haragítson az úr - hogy ne tudnánk! Nekünk magyar papunk van, iskoláinkban magyarul és német nyelvre tanítják gyermekeinket, hivatalos nyelv nálunk a német, de azért mi mind magyarul beszélünk, s annyi idő óta is németté tenni bennünket nem tudtak." Forrás: Pukolai, 1848., 138. p. 24. Makrai Péter bukovinai követ — az ..úrbériség alá vettetés"-ről, a jobbágyéletről, 1848. ,, . . . elmondó, hogy József császár telepíté le őket magyarokat 6 faluban, Bukovina legjobb földére, melly kamarai jószág lévén, illetéküktől egy gazda sok ideig csupán 5 pftot fizetett, de utóbb úrbériség alá vettettek, és haszonbérlőknek bérbe adattak, s ezek rajtok mind inkább zsarnokoskodtak; most is perük van egy haszonbérlőtől rajtok zsákmányolt káraik miatt a kamara ellen, de nekik nem igen adtak igazságot, s egy bérlő azt mondván, hogy a császár messze, az isten égben, a Kreishauptmann zsebében és így igazsága van, ezt ők megírták Bécsbe, erre a bérlő kötözve Bécsbe vala vitendő, de magát megétette, s bár sok vagyona maradt, azért még most sem kapták meg a tőlük törvénytelenül kizsarolt káruk pótlását." Forrás: Pukolai, 1848., 138. p. Megjegyzés: Bukovina ekkor Galíciához tartozott. 1848. május 15-i dátummal hirdette ki Galícia kormányzója a jobbágyság eltörlését. 25. A forradalmak híre a messzi Bukovinában. Politikai szándékok. Folyamodványuk a magyar országgyűléshez, 1848. „ . . . midőn a bécsi és pesti revolutionak híre jött, meg akartak bennünket támadni és az országból kiverni; hanem mi magyarok a 6 faluból, melyekben lakunk, összejővén, elmentünk a Kreishauptmanhoz és megmondtuk neki, hogy ha meg-