Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

támadnak bennünket (mit teszünk) . . . erre nem hogy megtámadtak volna, sőt megszerettek . . . . . . azt határoztuk, hogy Bukovinát csatolja a császár Erdélyországhoz, vagy ha ezt nem tenné, szakassza el Gallicziától . . . . . . már négy oláh követ aláirta a folyamodást, de még ketteje nem írta alá . . . ... mi magyarok folyamodunk is a magyar országgyűléshez, és elmegyünk, csak annyi földet kapjunk, hogy családunkkal belőle megélhessünk... A bukovinai magyarok országgyűlésünkhöz folyamodtak, hazánkhoz, mellynek édesanyai kebléből elszakadtak, visszavágyódók, - a kérvényi biztossághoz van ügyük utasítva." Forrás: Pukolai, 1848., 138. p. IRODALOM Arató Endre: Kelet-Európa a 19. század első felében. Akadémiai Kiadó, Bp., 1971. Bálás Gábor: Erdély jókora jogtörténete. Bp., 1979. Baliagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Franklin Társulat, Bp., 1888. Barta János tfj.i A nevezetes tollvonás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. ßarfa János itj.: A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg- és a Hohenzollern-monarchiában. Akadémiai Kiadó, Bp., 1982. Batthyáni Vincze: Utazása, Magyar Országnak, Erdélynek, Moldáviának és Bukkovinának (!) egy részén által 1805-ik Esztendőben. Magyarra fordíttatott egy Hazafi által. Trattner, Pest, 1818. Berlász Jenő: A Mária Terézia-kori erdélyi kivándorlások szociális háttere. In: Miskolczy Gyula szerk.: A gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, IX. évf., Bp., 1939. Biró Mózes (?): A' Bukovinai magyar reformata Eklézsia. Erdélyi Prédikátori Tár. Szerk. Salamon József. VI. füzet, 1836., 159-162. p. Cantemir, Dimitrie: Moldva leírása. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973. Domonkos Pál Péter: Adalékok Moldva történetéhez. Tipográfia „Stúdió", Cluj-Kolozsvár, 1940. Fényes Elek: Magyarország statisztikája. I. kötet. Trattner-Károlyi, Pesten, 1842., 66-67. p. Gegő Elek: A moldvai magyar telepekről. Egyetemi nyomda, Buda, 1838. Hadik András: Az erdélyi mezőgazdaságról. Közli: Makkai László. Agrártörténeti Szemle, I. évf., (1957.) 37-52. p. Hacquets, B.: Hacquets neueste physikalisch-politische Reisen in den Jahren 1788. und 1789. Erster Theil. Nürnberg, 1790. Halmágyi István: Naplói és iratai. Közli: Szádeczky Lajos. MTA Könyvkiadó Hivatala, Bp., 1906. J.: Moldvai rokonaink. Nemzeti Újság. 39. évf., 35. szám, 1845. márc. 2., 1. p. Jerney János: Jerney János' Keleti Utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Első kötet. Egyetemi nyomda, Pest, 1851. K. F.: Moldvai magyar rokonaink. Nemzeti Újság, 39. évf., 37. szám, 1845. márc. 6., 1. p. Kis Károly: Holmi apróságok Bukowinából. 6. Magyar Gyarmatok. Tudományos Gyűjtemény, VII. kötet. Pesten, 1824., 99-102. p. Kis-Várday Gyula: A bukovinai székely falvak. Ethnographia, XLIV. évf. (1933.) 131-139. p. Lassú István: A' Statistikára való bevezetés, és Európának statistikai, geographiai és históriai rajzolatja... Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István betűivel, Pesten, 1828. Mikecs László: Csángók. Bolyai Akadémia kiadása, Jövő nyomda, Bp., 1941. Nagy Ajtai Kovács István: Moldva' magyar nyelvet beszéllő (!) lakosainak egy része: székelyfőidről oda kiköltözött székelyek' maradéka. Nemzeti Társalkodó, 1836. évi 26. szám. (1836. december 27.) Polek, Johann: Die Magyarischen Ansiedelungen Andrásfalva, Hadikfalva und Joseffalva in der Bukowina. R. Eckhardi, Csernovicz, 1899. Pukolai: Bukovinai magyarok. Népelem. Radical lap. 1848. évi 35. szám. (1848. augusztus 10.) 138. p.