Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

fogadós, a' Csernovicz és Szeret közt levő öt magayr falu lakosi mindig hozzá szóltak, s tőlük tanuló nyelvüket, gyermekei kik most is ott a' magyar falukban laknak, hasonlóul, de még jobban tudják nyelvüket. A' falukat ekkép nevezé meg: Andrásfalva, Cziben, Hadikfalva, Jakobest, Tolova. . . . nem kételkedhettem Feldman' beszéde valóságán, egyedül azt jegyezhetném meg, mikép nem öt, hanem hét faluban laknak az ottani magyarok, összes számszerint mintegy 6000-en. Az általa meg nem nevezett két falu' neve pedig Boldog és Magyarfalva. Van az előbb számítottak némellyikének két neve, így Jakobest, Istenfogadjnek, (!) Cziben Istensegítsnek, Tolova Józseffalvának is hivatik. Lakosai részint régi moldvai magyarok, részint székely szökevényektől származnak." Forrás: Jerney János, 1851., 67-68. p. 79. A túlnépesedés, ürmösy Sándor Plojestiben kivándorolt bukovinai magyarokkal találkozik, 1844. ,, . . . a plojesti magyarok... sokan vannak bennek, Bukovinából (!) és Moldavából jöttek és mind reformátusok . . ." Forrás: ürmösy Sándor, 1844., 33. p. 20. A „Nemzeti Újság" cikkírójának értesülései a bukovinai magyarokról, 1845. ,, . . . Bukovinában szinte találtatnak több magyar családok Isten segíts (!) és Isten fogadj s más egyéb (!) falukban, kik oda a székely földről telepedtek le... . . . bizonyos, hogy mind a kurutz háború alatt mind a székely katonaság felállítása alkalmával sok székelyek vonták el ezen határszélekre magokat, sőt a legújabb időkben is a nagy éhtség 1816. bekövetkezvén, messzebb székekből is kivándorlottak Moldvába s Bukovinába . . ." Forrás: K. F., 1845., 1. p. 27. Mi legyen „elszakadott rokonaink" sorsa: hazatelepítsük, vagy inkább erősítsük őket, 1845. ,, . . . senki sem lesz köztünk, ki szegény rokonaink sorvasztó sorsukon segítni nem óhajtna, de mind a mellett is azt gondoljuk: hogy azon segítséget tán nem mindjárt az átköltöztetésnél kellene kezdeni, hanem előbb más módokat kisérleni meg s csak azon esetre, ha azok siker nélkül maradnának, volna azután szükséges az átköltöztetéshez nyúlni. . . . azt kellene tennünk, hogy a magyar elem másutt is tenyésszék, sőt lehetőleg fenntartassék, megismertessék és szaporítassék. . . hogy így a monarchián kivül is minél több rokonszenvű nép-fajok s nép-törzsökök találkozzanak. Tapasztalni lehet ezen irányt s törekvést más hatalmasságoknál is . . ." Forrás: J., 1845., 1. p. 22. Egy újságíró Makrai Péter bukovinai magyar követtel találkozik Bécsben, 1848. ,, . .. én a múlt hó közepén Bécsben . .. meghallottam, hogy a bécsi országgyűlésre Gallicziából és Bukovinából mezitlábos, bocskoros, szűrdolmányos paraszt követek jöttek vagy 50 számmal, s mindannyian egy vendéglőbe akartak szállni . . .