Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

75. Bíró Mózes andrásfalvi református pap levelének részlete: a bukovinai magyar falvak lélekszáma, 1842. • „Hány lélekből állanak a bukovinai magyar telepek? . . . 1- ső. Fogadj-lsten privát birtok, vulgo Jakobest, 183 lélekkel. 2- ik Istensegíts, vulgo Czibin; cs. k. kamara birtoka, most a Scherboutzi privat uradalomnak kiárendálva, 1580 lélekkel. 3- ik Hadikfalva, melynek fele része cs. k. kamara-jószág, serethi postamester Figura úrnak kiárendálva, más része privát birtok, 1879 lélekkel. 4- ik Andrásfalva, nem egyesült görög vallás fundusa, a felséges cs. k. hadi-tanácsnak kiárendálva, melyben laknak római katolikusok 950 lelkek, reformátusok 384 lelkek, öszvességgel 1334 lelkek. 5- ik Joseffalva, vulgo Tolova, privat birtokok 300 lelkekkel. Mindöszve 5276 lelkekkel." Forrás: Bíró Mózes levele. Először közölte: Szabó T. Tttila, 1939., 492-493. p. 16. Bíró Mózes a korábbi életmód miatti, nehezen szűnő előítéletekről, 1842. „Erkölcsiségekre nézve, fájdalom! az itt való magyarok különösen meg vannak bélyegezve. Ma ugyan már a magyarok sem rosszabbak a többi lakosoknál, de a régibb időkben általok esett sok tolvajságok és ragadozások rossz nevet szereztek nékik és ez az előítélet mind e mái napig megmaradt ellenek mind a föld népénél, mint a tisztségeknél. Nemcsak a magyarok közül, hanem a más nemzetek közül is, melyek Bukovinát lakják, némelyeket lopásra csábít a moldovai országszélynek közelléte. Csakugyan a felállított szorosabb politia (!) által napról-napra kevesednek az ilyen féle esetek." Forrás: Bíró Mózes levele. Először közölte: Szabó T. Attila, 1939., 492-493. p. /7. Magyarország statisztikája néhány sorban említi a bukovinai magyarokat is 1842. „Magyar és Erdély országokon kívül laknak még magyarok Oláh, Moldva, Bessarabia országokban is és Bukovinában. Moldvaországban 15 plébániában, 's 70 filiában, 7 magyar minorita lelkiatya felügyelése alatt, körülbelül 45-50000 lélek. Bukovinában 7 helységben lakik 8000 magyar, kik szinte katholikusok, de Andrásfalván a' reformátusoknak is van egy anyaekklésiájuk." Forrás: Fényes Elek, 1842. 66-67. p. 18. Jerney János a magyarok „őshelyeinek kinyomozása végett" keleti utazást tesz. Felső-Moldvában felkeresi őt Feldman Dávid folticsényi zsidó. Beszámol a bukovinai magyarokról, akiktől magyarul megtanult, 7844. „ . . . Folticsény felé vettem utamat. . . Néhány órai haladás után a' Szeret mellé értem Liten falu irányában, ott a' füzesek közt a' révészi korcsmaház mellett, delelőre többi utasokkal kieresztendő. Itteni időzésem közben megtudván valami módon Feldman Dávid folticsényi zsidó, hogy magyarhoni utazó vagyok, hozzám jővén, magyarul üdvözlött. Meglepve e' ritka jelenet által, bővebb tudakozásomra elbeszélte, miszerint tizenöt év előtt Bukovinában Szeret városban lakván mint vendég-