Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

4. Enzenberg Bécsbe küldött jelentése Hadikfalva megalapításáról, 1785 ,, . . . Ez év május hó 1-én azt a felszólítást adtam a már megépült magyar falvakban és más községekben áttelelt székelyeknek és részben magyaroknak, hogy minden ingóságaikkal egyetemben gyülekezzenek a fölépítendő falu helyén. E falu június 4-én Hadikfalva nevet nyerte. Magam június 3-án érkeztem e helyre, hová 140 székely család volt összevonva, hogy tanúi legyenek a község magalapításának. Ott, ahol a templom megépítendő volt, Mártonffy misét olvasott. Mise után Te Deum következett. Utána fennhangon kihirdettem, hogy az új telepnek minden időn át Hadikfalva lesz a neve. Az új telepesek, bár még csak földkunyhókban laknak, ennek dacára óriási szorgalommal, határuknak, egy négyzetmérföldnek kétharmadát, teljesen megmunkálták, és így bízvást várhatjuk az új telep fölvirágzását." Forrás: Kis-Várday Gyula, 1933., 135. p. 5. Statisztikai adatok az áttelepülés méreteiről, 1783—1787 1783. november 24. és 1786. május közepe között egészében 830 menekült székely család (675 határszéli és határőrségi, 155 kerületi alattvaló), 474 asszonnyal, összesen 2287 fő került visszatelepítésre Moldvából Bukovinába. Ezek fele ottmaradt Bukovinában, míg a másik fele visszavándorolt Erdélybe. 1786 elején Bukovinában 702 család, 2136 fő magyar nemzetiségű volt: Fogadjisten faluban 154 család (499 lélek), Istensegíts faluban 276 család (817 lélek), Hadikfalva faluban 224 család (685 lélek), Józseffalva faluban 48 család (135 lélek). Ezekhez számíthatjuk még az 1786 májusában érkező mintegy 73 családot, 219 fővel. így az összes lélekszám 1786-ban 775 család 2355 fővel. Ez a szám már a következő évben, az elvándorlással eléggé megcsappant. 1787 júliusában Hadikfalván 28, Józseffalván 16, Andrásfalván 7 ház volt üresen." Forrás: Johann Polek, 1899., 40. p. 6. Az első nyomtatott híradás a bukovinai magyar falvakról - egy lembergi természetrajz-tanártól, 1788 „Die Hungarn, welche mehr die Ebnen als das Gebirge lieben, haben sich auch hier in der Bukowina, auf der schönen Edne zwischen dem Suczawa und Moldavafluß, gelagert. Der Dörfer sind dermalen folgende: Fogoisehten, Istenschögösch und Andrasfalva, welche gleich zu Anfang, als dieses Land an den Kaiserlichen Hof kam, sich aus der untern Moldau hier niederliesen. Dann zwischen dem Suczawa und Sirethfluß befanden sich noch zwey hungarische Dörfer, als Hadick und Joseph Falva von 171 Familien, welche diese zwey Dörfer mit dem eben erwähnten András Falva aus machten, wovon zu meiner Zeit schon wieder ein und fünfzig Familien aus bioser Liederlichkeit entwichen waren. Diese letztere, welche lauter Szekler aus Siebenbürgen waren, die, als im Jahr 1764 dieses Land bewohnte, wegen der Militairgränzeinrichtung, durch übles Benehmen des damaligen commandirenden General Boucow, wo ich zu meinem Leidwesen Augenzeuge war, der die Sachsen vor allen übrigen begünstigte, erwichen sind, kamen erst im Jahr 1787 bis 86 herüber, nachdem der kaiserliche Hof mit der Pforte darüber einig geworden, da diese Leute ohne alle Hinderniss wieder unter ihre alte Bothmässigkeit treten dürfen. Als ich diese Gegenden bereiste, waren diese Dörfer