Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

in ziemlich guten Stand, aber doch lagen beynahe vor allen Häuser Leute auf der Erde müßig, die ihre Zeit meist mit Tobackrauchen vertrieben: man konnte an ihnen die alte Lebensart der Scythen nicht verkennen, sie waren wenig für die Zukunft bekümmert, wenn sie nur gegenwärtig zu Genüge haben. Auf Anpflanzung von fruchttragenden Bämen ist bey ihnen nie zu denken. Höchstens setzen sie einen Felberbaum vor ihre Wohnung hin . . ." Forrás: Hacquets . . . 1790., 119-121. p. 7. Gróf Batthyáni Vince útleírásának részlete, melyben megemlíti Istensegítset és Hadikfalvát, 1805. vannak Bukovinában Magyar lakosok is, - Istensegős (!) és Hadikfalva nevű falukban - kiknek állapotjok mind az által megmutatja, hogy mi Hazánk ő bennek keveset vesztett. Az illyen esetek azokhoz tartoznak, a' mellyek az idegen kolónisták behozatalaik ellen bizonyítanak. A' hol szabadság, és életmódja vágynak, ott a' népesedésnek természeti nevekedése, a' mesterségest tellyességgel szüségtelenné teszi. Mikor ellenben az élmény' és kereset' módjainak szabadságaikat csak most akarjuk még legelőször megfundálni, és egy egész országot a' vadságból kiragadni; akkor igen hozzá lehet az említett segedelem eszközökhöz nyúlni . . ." Forrás: Batthyáni Vincze, 1818., 110-112. p. 8. Kis Károly hadnagy a „Tudományos Gyűjtemény" lapjain számol be a bukovinai magyar „gyarmatok"-ról, 1824. „Különösnek tettszett az nékem, midőn Bukowinába érkeztemkor Galliciának ezen az Ausztriai Német tartományhoz tartozó jobbára Oláhoktól lakott részében magyar falukat találtam, az akkori tapasztalatlanságom majd hogy el hitette vélem, hogy ezen itt lakó magyarok Eleink Pannoniába való vándorlások' alkalmatosságával vissza maradván, itt letelepedtek; hanem későbben a dologról tudósításokat nyervén a következendő rövid értekezetet terjeszthetek azok eleibe, a kik ezen magyar Gyarmatokról valamit tudni akarnak. Bukowina Gallícziához kapcsolódván az akkori Czernowiczi katonai, és polgári kormányzó Generális Báró Entzenberg az Országlástól engedelmet nyere az Erdélyi Székely határoknak katonás lábra állításakor Moldvába vándorlott, ott a Sereth folyó partján letelepedett Magyarokat az által költözetre meghívni. Sokan által is jöttek, és a tartománynak síkabb részein hat Gyarmatokat állítottak fel, úgymint: Jósef-falva (Az akkor uralkodó ll-ik Jósef Császár tiszteletére) fekszik a Suczáwa városából Erdélybe vivő posta úttól jobbra, a Moldvai határoktói egy és !/

4 mérföldnyire. 41 házakban 58 famíliái, és mindöszve 395 lakosai vannak. Ezen Gyarmat a Moldvába lévő, a Jordáki védelmezéséről meghíresedett Slatina Klastrom tulajdona. Andrásfalva (Az által költözetet vezető, a népnél nagy tekintetben (!) lévő András Bíró nevére) a' Suczawa folyó jobb-partján, Radaucz várostól 72 mérföldnyire. 94 házakban 194 famíliái, és mind öszve 1041 lakosai vannak. Ezen Gyarmat a Fradauczi Camerális Uradalomhoz tartozik. Hadikfalva (nevét vette az akkori, Hadi Tanács elölülője Fő Vezér Hadik András Úrtól) fekszik a Suczáwa folyó balpartján, Sereth városától Radauczba vivő útban.