Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében

Az úthálózat sűrűségének területi különbségei a Dél-Dunántúl megyéiben (A M. STAT. ÉVK. és a szerző által számított adatok) közutak hossza, kilométerben Megye Év A 100 km

2re jutó A 10 000 lakosra jutó ki épített összes kiépített összes 1890 12,9 20,6 1900 15,5 14,1 27,1 16,2 13,0 20,5 22,6 1909 15,5 14,1 27,1 16,2 13,0 20,5 23,7 1912 14,7 16,7 21,5 23,5 1928 20,2 16,7 26,3 31,6 1930 17,3 19,7 27,5 31,3 1934 17,9 19,9 28,1 31,2 1890 — 11,3 — 22,6 1900 23,7 46,4 5,9 11,5 1909 8,6 23,6 15,2 42,0 1912 10,4 34,5 18,8 44,3 1928 5,5 24,4 9,5 42,1 1930 13,5 24,6 22,6 92,7 1934 15,9 26,3 27,4 45,1 1890 — 17,1 — 24,7 1900 24,5 34,5 7,8 11,0 1909 11,4 23,7 14,7 30,7 1912 14,7 22,4 19,4 29,4 1928 17,6 24,9 24,6 22,5 31,8 1930 17,9 24,9 24,6 23,5 32,4 1934 19,7 26,5 26,5 35,8 1890 — 28,3 — 35,8 1900 24,5 43,4 33,9 60,1 1909 23,3 43,3 28,4 52,9 1912 23,4 43,2 29,6 54,8 1928 25,3 90,5 32,8 52,6 1930 27,4 41,3 36,5 55,1 1934 28,3 41,5 37,3 54,8 Baranya Somogy Tolna Zala Az adatok világosan mutatják, hogy bár a szükségesnél jóval lassabban, de három évtized alatt mégis mutatós mértékben kövezték le a törvényhatósági útjainkat, melyekből a kiépítettek aránya az 1866. évi 50%-ról a századfordulóra 91,5%-ra emelkedett. Az 1890-es években a megye 1,8 millió korona költséggel 116 km utat épített és ehhez 2 millió korona kölcsönt vett fel.

61 Bár az állami beruházási hitel nemcsak az új utak építéséhez, hanem a régiek felújításához is járt volna, mégis csak mindössze 52 km új úthoz kapott állami támogatást.

62 A XIX. sz. végén Magyarországon még nem volt gépjárműközlekedés, így a közúti és vasúti közlekedés versenyéről sem beszélhetünk. Csak elvétve volt példa arra, hogy fogatolt közúti járművekkel konkurrenciát lehetett teremteni rövid távú utazások esetében a vasút számára. Pl. 1893 nyarán Lustig Miksa patacsi lakos omnibuszvállalatot létesített Pécs-Németürög-Pellérd-Patacs között, és a járatok nagyszerűen alkalmazkodtak a vonatokhoz. A pellérdi vasútállomásról minden vonatérkezés után indultak el a levontatta társaskocsik Pécsre és minden vonatinduláskor megérkeztek az omnibuszok Pécsről a pellérdi állomásra (a mai Mecsekalja-Cserkútra, nem tévesztendő össze a későbbi pécs-harkányi vicinálison létesült „Pellérd" állomással, amelyet az 1970-es években a pályával együtt megszüntettek). Az omnibusz azért válhatott a vasút eredményes versenytársává, mert