Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében

1. táblázat Baranya megye úthálózatainak fejlődése 1878-1942 között Ötfajta Év összes úthossz km Kiépített % 1. Állami út 1878 119,6 __ 1897 116,7 100,0 1900 116,6 100,0 1912 153,4 100,0 1928 143,0 100,0 1934 147,0 100,0 1942 230,1 100,0 2. Törvényhatósági út 1853 256,0 — 1878 441,2 — 1897 593,5 85,0 1900 595,4 91,5 1912 641,4 91,6 1928 595,0 82,3 1934 575,0 87,1 1942 886,6 88,2 3. Községi közlekedési út 1897 175,6 88,2 1900 79,8 — 1912 54,1 5,1 1928 56,0 46,0 1934 66,0 92,4 1942 111,6 74,9 4. Községi közdűlő út 1900 1273,0 — 1909 2116,4 — 1942 2726,0 — 5. Vasúti hozzájáró út 1900 15,9 100,0 1912 18,2 100,0 1928 5,0 100,0 1934 5,0 100,0 1942 32,6 30,4 dig pozitív előjellel. (Ugyanis a törvényhatósági utak fenntartásáról a megyéknek kellett gondoskodniuk, így a legrosszabb minőségű, nehezen karbantartható, pl. mélytalajú utaktól a megyék igyekeztek megszabadulni és ezeket a községi utak hálózatába sorolni. Megyei kezelésbe általában azokat az utakat sorolták, amelyek a járásszékhelyekről a megyeszékhelyek felé biztosították az összeköttetést. Megyénk kistájai közül a Zselicben voltak a legrosszabb állapotban az utak. Amikor pl. tervbe vették az e kistájon átfutó szigetvár—kaposvári helyiérdekű vasút építését, így ecsetelték jelentőségét: ,,E vasút éppen azt a vidéket fogja átszelni, ahol eddig a közlekedési utak rossz volta nagy akadályt képezett arra nézve, hogy a nagy és termékeny vidék gazdasági erejét kellőleg kifejthesse, s e vasút által érintett erdő, terményei okszerűen kihasználtassanak és értékesíthessenek."

60 Baranya megyének a Dél-Dunántúl többi megyéjével való összehasonlítását az utak kiépítettsége tekintetében a 2. táblázatba gyűjtött adatokból végezhetjük el. Törvényhatósági útjaink minőségben (kiépítettségben) Zala mögött álltak, de megelőzték Somogyot és Tolnát. Feltűnően kevés volt viszont Baranyában a községi közlekedési út a többi megyékhez képest. Az egységnyi területre számított útsűrűségben Baranya az utolsó, az egységnyi lakosságszámra jutó úthossz tekintetében pedig Zala után a 2. helyen állott a századfordulón a régió megyéi között.