Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

lyása például Matty, Old, Alsószentmárton, Egyházasharaszti, Kásád körzetében.

21 Olyan fontos helységekben jött létre helyi szervezet, mint Pécsvárad járási székhely és választókerületi központ.

22 A kisgazdák agitációja - különösen az országos vezetőké (Nagy Ferenc, dr. Mojzes János országgyűlési képviselő) - elsősorban nem a kormányt, hanem a Gömbös reformtörekvéseit akadályozó erőket bírálta. Követeléseik a titkos választójogon túl elsősorban a birtokos parasztság módosabb rétegeinek közvetlen gazdasági érdekeit fejtették ki, úgy, amint azt a párt 1930. évi békési programjának szelleme is megkívánta. Radikálisabb hang vagy akár csak kevésbé árnyalt fogalmazás is csupán néhány helyi vezető felszólalásaiban található.

23 A baranyai független kisgazdák azzal, hogy a megállapodás ellenére aktívan folytatták vidéki szervezeteik fejlesztését a NEP rovására is, kedvezőbb feltételeket igyekeztek teremteni pártjuknak a paktum alapján várt titkos választások eredményeként remélt megerősödéséhez. A Független Kisgazdapárt erőgyarapodásának fontos forrása volt a magyarországi németek politikai aktivizálódása. A közöttük már 1933 nyarán fennálló kapcsolatok 1934-ben tovább erősödtek. Jól érzékelteti ezt, hogy több településen azonos személy irányította a Kisgazdapárt és a Volksbildungsverein szervezetét.

24 Eckhardték és helyi követőik igyekeztek tudatosan is kihasználni a német gazdák vonzódását pártjukhoz. Miután a Gömbös-csoport megszegte az 1934. évi megállapodást, a független kisgazdák, választási sikereiket is kihasználva, erősítették szervezeteiket. Többezres tömegek részvételével tartott gyűléseiken 1935 őszén Eckhardttal az élen nyílt és heves támadást indítottak Gömbös és kormányának politikája ellen.

25 A küzdelemnek ebben a szakaszában még szorosabbra fűzték kapcsolataikat a német csoportokkal, melyek ugyancsak szembefordultak a kormánnyal. Mindennek következtében Baranyában — sokkal inkább, mint országos méretekben - tárgyalt korszakunkban a Független Kisgazdapárt volt a legerősebb ellenzéki párt, akár taglétszámát, akár tömegbefolyását tekintjük. A NEP erősödését ez a párt akadályozta a legerőteljesebben az egész megye területén. A kormánypártnak egyes időszakokban szinte egyenrangú ellenfele volt a politikai küzdelmekben, sőt 1935-ben jelentős szerepe volt a NEP-szervezetek felbomlásában is. A többi ellenzéki párt területi hatása, tömegbefolyása messze elmaradt a Független Kisgazdapártétól. Közülük legnagyobb befolyással a Magyarországi Szociáldemokrata Párt rendelkezett, elsősorban — de ekkor már nem kizárólag a bányavidéken. A Pécs környéki bányatelepek munkásai különösen 1934-ben nagy számban csatlakoztak a párthoz családtagjaikkal együtt. A párt támogatására is számítva indítottak sztrájkharcot követeléseik megvalósítása érdekében. A munkáltatók nyomására sokan aláírták ugyan a NEP belépési nyilatkozatát, illetve az SzDP országos és pécsi vezetőinek megalkuvását látva kiléptek a munkáspártból, a bányászok nagy többsége azonban a korszak politikai küzdelmeiben rendre az SzDP mellett, illetve a NEP ellen foglalt állást.

26 Új jelenség volt viszont a párt pécsi vezetősége szervezőmunkájának kiterjesztése a falura, és az a törekvése, hogy összefogja Baranya, Somogy, Tolna megyék falusi pártszervezeteit. Ehhez az alapot a belügyminiszter 1929. évi engedélye és az MSzDP XXII. kongresszusán elfogadott agrárprogram nyújtotta. Legkedvezőbb volt a helyzet a bányák körüli településeken, ahol bányászok is laktak és már korábban is közvetítették az SzDP politikai törekvéseit a falu lakosságához. Több szervezetet ők alakítottak meg. A pártszervező munka azonban sok faluban helyben indult meg, nem a pécsi titkárság kezdeményezésére. Ez egyértelműen jelzi,