Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

hogy a szociáldemokraták agrárprogramja a falu számára alternatívát jelentett a kormánypárt, illetve a polgári pártok törekvéseivel szemben. Az SzDP 1931. január 25-i pécsi kerületi értekezletén a bányásztelepüléseken kívül 16 baranyai helység képviselői vettek részt, további három szervezettel pedig levelezésben állt a titkárság. A következő években tovább folyt a szervezetek kiépítése és erősítése. A tagok között nemcsak helybeli bányászok, Pécsett dolgozó ipari munkások, kisiparosok, hanem mezőgazdasági munkások, szegényparasztok, sőt középparasztok is találhatók.7 Ezek a szervezetek is jelentősen gyengítették a NEP befolyását. Több helyen (pl. Lothárdon, Gyódon, Nagykozáron) megnehezítették a pártalakítást, sőt az alakuló gyűlést is megzavarták.

28 A válság nyomán kialakult helyzetben a Kommunisták Magyarországi Pártja agitációs és szervezőmunkát indított meg 1930 tavaszán Baranyában. Pártsejtek alakultak a bányásztelepeken és néhány távolabbi faluban. 1932-ben illegális kerületi pártbizottságot hoztak létre. Az illegalitás, az állandó hatósági üldözés azonban szűk keretek közé szorította a párt befoyását, az 1933 júniusában bekövetkezett lebukás pedig erősen meggyengítette szervezeteit. A sejtek egy része mégis tovább működött. A büntetésüket letöltött kommunisták bekapcsolódtak a szociáldemokrata szakszervezetek tevékenységébe. A létszámcsökkenés és a kapcsolatok meglazulása következtében azonban korszakunkban már az 1930—1933. közötti helyzetet sem lehetett visszaállítani. A csekély számú kommunista a lakosság szélesebb rétegeire csak röplapok terjesztésével próbálhatott hatni. Tevékenységük politikailag sokkal jelentősebb részét képezte a bányászsztrájkok szervezésében és realizálásában, valamint az SzDP falusi szervezetei kiépítésében való részvételük. Ennek révén csak közvetve és korlátozott mértékben tudták befolyásolni a megyei lakosság egyes csoportjainak politikai állásfoglalását a kormányzattal szemben.

29 Forrásaink jóval kisebb betekintést engednek a jobboldali pártok tevékenységébe, helyzetébe. Közülük a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt rendelkezett a legkiterjedtebb befolyással a megye, többségében katolikus, lakossága körében. Magának a pártnak nem volt sok tagja. A katolikus papság és a tanítók révén azonban közvetlen kapcsolataik voltak a különböző társadalmi rétegekkel, s legális, hatásos fórumaik törekvéseik ismertetésére. Különösen kedvező lehetőséget biztosított számukra, hogy a párt megyei vezetője, Komócsy István kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelőként is politikai befolyást gyakorolhatott a tanítókra. Komócsy személyében energikus, a radikális eszmékkel — így Gömbös politikai törekvéseivel is — határozottan szembeforduló politikus irányította a baranyai-pécsi pártszervezetet. A püspökséggel szorosan együttműködve, a palotikai katolicizmus konzervatív irányzata szellemében irányította a párt tevékenységét. Ez Gömbös miniszterelnöksége idején nem jelentett ugyan nyílt szembefordulást a kormánnyal, mégis Baranyában 1932 és 1936 között a pártra általában jellemző „kormánytámogató ellenzékiség" utóbbi eleme vált uralkodóvá. Mihelyt ismertté váltak az óriási mértékű kormánypárti szervezkedés tervei, illetve részletei, a keresztény párt minden eszközt kihasználva erőteljes ellenakcióba kezdett. A katolikus tanítókat arra intették, hogy ne vállaljanak vezető funkciót a NEP-ben. Ez pedig akadályozta a NEP vezető garnitúrájának kiépítését, s nyilvánvalóan befolyásolta a katolikus hivők jelentős részének állásfoglalását is. Komócsy azonban a tanítókat nemcsak a kormánypárttól akarta távoltartani, hanem egyúttal igyekezett őket saját politikai szervezkedésének megnyerni.

30 Befolyásának kiterjesztése érdekében a párt ismét erősítette legfontosabb társadalmi