Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

18-i pécsi nagygyűlése az Ideiglenes Bizottság egyik legnevezetesebb akciója volt. Országos visszhangot váltott ki Nagy Ferenc és Czövek Jenő kilépése a Baranya Vármegyei Kisgazdapártból, ahol vezetőszerepet töltöttek be.

10 Távozásukkal a kormánypárt helyi szervezete országos tekintélyű vezetőket vesztett. Példájukat több olyan gazda is követte, akiknek magas rangjuk ugyan nem volt, viszont nagy befolyással rendelkeztek egyes vidékek parasztsága körében. Néhány hónappal az országos pártalakulás után sorra jöttek létre a Független Kisgazdapárt helyi szervezetei Baranya megye községeiben is.

11 1931. augusztus 20. után - előbb ideiglenes jelleggel — megszervezték a megyei vezetőséget, zömmel a kormánypárt volt megyei vezetőiből. A párt programja kifjezte a Baranya lakosságának nagy részét kitevő módosabb parasztság igényeit. Az ebből származó vonzalmat csak erősítette az a rokonszenv, amely a megyéből származó Nagy Ferenc országos politikai karrierje által táplált lokálpatriotizmusból fakadt. Ezeket a kedvező hatásokat kiaknázva a helyi szervezők mellett a párt országos vezetői Nagy Ferenc, Szabó Pál, Tildy Zoltán, Gaál Gaszton, Dinnyés Lajos - is többször megfordultak a megye különböző községeiben.

12 Munkájuk nyomán sorra alakultak a pártszervezetek, nem egyszer hatósági bejelentés és engedély nélkül, a hatógoktól akadályoztatva is.

13 Az így kialakuló gyors erőgyarapodás következtében 1933 nyarán 6 választókerületben már legkevesebb 109 helységben volt kiépített szervezetük a független kisgazdáknak.

14 Ezeken a helyeken különösen nehéz volt a NEP megszervezése. A községi és választókerületi NEP-vezetők, központi vármegyei titkárok különösen Bissen (Nagy Ferenc szülőfalujában), Turonyban, Drávaszabolcson, Drávapalkonyán, Magyarteleken, Gyódon, Siklósnagyfalun, Czinderibogádon, Kővágószőlősön, Gödrén, Németbólyban, valamint a szentlőrinci választókerület másfél tucatnyi falujában a Független Kisgazdapárt korábbi megszervezését és nagy tömegbefolyását tekintették saját pártjuk megalakítása legnagyobb akadályának.

15 Ezekben a községekben a NEP-választmányok legfontosabb politikai feladata a kisgazdapárti tagok és mindenekelőtt vezetők megnyerése volt saját pártjuk számára. Törekvésük azonban eleinte sok helyen nem járt sikerrel.

16 Sőt, több falu lakói a NEP belépési nyilatkozat aláírása után léptek át a Kisgazdapártba.

17 A NEP-szervezetek továbbfejlesztése során egyidőben két, egymással ellentétes tendecia érvényesült a kormánypárt és legerősebb ellenzéke erőviszonyának alakulásában. Egyrészről néhány helyen sikerült a kisgazdapártiak jelentős részét megnyerni a NEP számára.

18 Másrészt 1933 második felében és különösen 1934-ben egész sor új községben alakított ki szervezetet a Kisgazdapárt.

19 Ez a helyzet lényegében nem változott Gömbös és Eckhardt 1934. április végén vagy május elején kötött megállapodása után sem. Annak ellenére, hogy a Kisgazdapárt baranyai vezetői és tagsága körében már a megegyezéssel kapcsolatos előkészületek is bizonytalanságot, ingadozást keltettek. Nagy Ferenc szenvedélyes hangú levélben (1934. április 18.) kényszerült bizonygatni a megyei szervezet vezetőségének, hogy a megegyezés Gömbössel csak a titkos választójog kivívására korlátozódott, ami pedig kizárólag ilyen úton valósítható meg: a paktum tehát a kisgazdák érdekeit szolgálja.

20 Mindez nyilván megkönnyítette a kisgazdapártiak átcsábítását a kormánypárt szervezeteibe. A NEP 1934 második félévi létszámgyarapodásában feltehetően nem elhanyagolható tételt képeznek az ilyen átállások. Az országos vezetés megállapodása azonban nem eredményezte a Független Kisgazdapárt falusi szervezőmunkájának leállítását, sőt csökkentését sem. 1934 májusától Nagy Ferenc országos főtitkár részvételével gyakran szerveztek új alakuló gyűléseket, népgyűléseket. Ezek eredményeként jelentősen nőtt a párt befo-