Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

felszámolni a parlamentáris rendszert. Ezért a NEP valamennyi szervezetének legfontosabb feladatai közé tartozott, hogy a lakoságot ,,. . . helyes irányba vezesse és nevelje, választáskor pedig győzelemre vigye."

7 Ugyancsak ezért törekedtek arra, hogy a törvényhatósági választásokon ,,a jelöltek a szervezet (NEP - V. J.) elnökeiből és titkáraiból kerüljenek ki."

8 /. A politikai pártok tömegbefolyása Baranyában A Nemzeti Egység Pártja szervezeteinek kiépítése Baranyában nagy nehézségekbe ütközött és lassan haladt előre. Az eredmények is messze elmaradtak az országos átlagtól. A megyében a NEP-tagok választók közötti aránya csak 1935 elején - a szervezőmunka legsikeresebb időszakában — érte el azt a szintet, ami országosan már 1933 nyarán, közvetlenül a zászlóbontás után kialakult. Nagy eltérések mutatkoztak a megyén belül az egyes helységek, illetve választókerületek között is mind a NEP-tagok azonos időpontbeli aránya, mind a változások iránya és dinamikája tekintetében. Nem kevésbé heterogén a kép a párt társadalmi bázisa tekintetében. A NEP tagsága valamennyi társadalmi osztályból és rétegből verbuválódott. Ugyanakkor alig van olyan osztály vagy réteg, melynek túlnyomó többsége egyöntetűen támogatta vagy kategorikusan elutasította volna a kormánypárt céljait, működését. Legnagyobb arányban az állami alkalmzottak (postások, vasutasok, komlói bányászok) lettek a NEP tagjai, számuk azonban összességében csekély volt, amint másokra gyakorolt befolyásuk is. A párttagság zömét birtokos parasztok képezték. Nem emelhető ki azonban egyetlen olyan paraszti réteg sem, amely túlnyomó többségében azonos módon reagált Gömbös törekvéseire. A szervezett munkásság (bányászok), ha kényszerből alá is írták a NEP belépési nyilatkozatát, kiélezett helyzetekben rendre a baloldali munkásvezetőket követték. Különböző okok miatt erősen megoszlott az értelmiség állásfoglalása. Az arisztokraták - néha még a NEP tagjai is - Gömbös eszméitől idegenkedve gyakran cselédeiket, munkásaikat is visszatartották a NEP-től. Mindezek dacára 1935 elején valamennyi párt közül kétségtelenül a kormánypárt tudhatta a maga soraiban a legtöbb tagot Baranya megyében is. A pártszervezés a gombosi célokhoz mérve mégis eredménytelennek tekinthető. Nemcsak a tagok relatíve alacsony aránya miatt. Azért is, mert nagy hányaduk nem Gömbös politikájának támogatása végett, hanem saját érdekeik érvényesítése reményében, a miniszterelnök ígéreteiben bízva csatlakoztak a párthoz. A várt intézkedések elmaradása azonban megingatta hitüket és később sokan felmentve érezték magukat a Nemzeti Egységgel szemben vállalt kötelezettségeik alól. így a viszonylag magas taglétszám és a bizonytalan tömegbefolyás együttesen jellemezte a párt helyzetét.

9 A helyi NEP-szervezetek politikai hatása belső helyzetükön és az országos erőviszonyok alakulásán túl fügött a többi párt erejétől, miközben maguk is befolyásolták az utóbbiak pozícióit. A NEP mellett a legerősebb párt Baranyában a Független Kisgazdapárt volt. Az 1930 őszén alakult, gazdagparaszti érdekeket képviselő párt tagjai és vezetői jelentős részben a kormánypárt kisgazda-frakciójából kerültek ki. A pártszervezés egyik kiindulópontja Baranya megye volt, ahol a Független Kisgazdapárt kezdettől fogva jelentős befolyásra tett szert. A kisgazdák 1930. május