Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

izolálódik, s ráadásul az ellenzékkel szemben folytatott harc szempontjából legyengíti nemcsak a kormányzat parlamenti többségét, de magát a végrehajtó hatalmat is. Ezt a kockázatot Gömbös nem vállalhatta. Ezért kezdte meg Gömbös csoportja a Nemzeti Egység Pártjának (NEP) szervezését közvetlenül Gömbös kinevezése után.

2 Az önálló társadalmi bázis gyengesége, az erős fegyveres támogatás hiánya miatt a gömbösisták nem nélkülözhették Bethlen támogatását. Ez kényszerítette őket arra, hogy ne új pártot szervezzenek, hanem megkíséreljék az Egységes Párt átalakítását. így a pártban - melyre Gömbös elképzelése szerint fontos szerep várt a diktatúra kiépítésében — azok a konzervatív politikusok maradtak többségben, akik távolról sem voltak hajlandóak olyan messzire elmenni a politikai rendszer átalakításában, mint a miniszterelnök. Gömbös tehát ellentmondásos helyzetbe került, mely bonyolult lavírozásra kényszerítette. Az ellenzékkel szembeni harcban, a miniszterelnöki hatalom megőrzése és megerősítése érdekében a konzervatív többségű kormánypártra kellett támaszkodnia. Másrészt viszont arra törekedett, hogy a kedvező időpontban kiszorítsa Bethlent és híveit a NEP-ből, s ezzel megszüntesse a kormányra gyakorolt nyomásukat is. Ennek az elgondolásnak igyekezett Gömbös megnyerni Horthyt, erre használta fel azt, hogy egyes volt fajvédők (Eckhardt és Ulain) vezető szerephez jutottak a Független Kisgazdapártban.

3 Ezt szolgálta a NEP szervezeti felépítése, működési elveinek megfogalmazása és vidéki szervezeteinek kiépítése is.

4 Bethlen találó szavaival e munka nem volt más, mint „pártszervezés a párt ellen."

0 így próbálta Gömbös egymás ellen is kijátszva gyengíteni, felszámolni azokat az erőket, melyek akadályozhatták tervei megvalísátásban. E politikai manőverezés további eleme volt, hogy a kétirányú harcot nem a politikai küzdőtér országos színterein, hanem vidéken, a falvakban, városokban kezdték el. A NEP vidéki szervezeteinek feladatává tették a többi párt helyi szervezeteinek bomlasztását és tagságuk megnyerését a „Nemzeti Egység" ügyének. A NEP minden tagjától elvárták, hogy a „pártfegyelemnek magát aláveti". A párttagok és pártvezetők pedig Gömbösnek fogadalmat tettek arra, hogy a Vezér Nemzeti Munkatervének megvalósítását edősegítik.

6 Gömbös főként az új vezetőgarnitúra, az „élharcosok" támogatására alapozott, amikor vállalta a nyílt összeütközést Bethlennel, és általában véve a párt konzervatív erőivel. Gömbösek taktikája az volt, hogy a községekben, városokban kezdik bomlasztani a többi párt szervezeteit illetve kiépíteni többségüket a kormánypárton belül, majd az így kialakított széles, őket feltétlenül követő tömegbázisra támaszkodva hajtanak végre változásokat a csúcsokon. Ez a taktika is fontossá teszi, hogy megvizsgáljuk a NEP szerepét a vidéki politikai küzdelmekben. E küzdelmek színtere és módszerei nem változtak lényegesen a Gömbös-kormány időszakában. A parlamentáris rendszer felszámolására törő Gömbös-csoport gyengesége miatt - kénytelen volt alkalmazkodni, s hagyományos eszközökkel erősíteni pozícióit. Jóllehet a kormányhatalom és a közigazgatási apparátus feletti befolyás jelentős előnyt biztosított számukra a többi párttal szemben, nekik is igazodniuk kellett a választási harc, illetve a parlamenti és törvényhatósági küzdelmek kialakult szabályaihoz. Ez egyben azt is jelentette, hogy az utóbbi fórumok maradtak a pártok közötti politikai erőpróbák legfontosabb keretei. Ezt belátva Gömbös és hívei is arra törekedtek, hogy a községi, megyei és országgyűlési választásokon szerezzenek a kormánypártnak abszolút többséget, a NEP képviselői pedig Gömbös hívei közül kerüljenek ki. Az adott erőviszonyok között a parlamenti és a helyi képviselőtestületekben fennálló többségben látták terveik megvalósításának biztosítékát. Azaz a parlamenti harcban elért győzelemmel akarták