Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

POLITIKAI KÜZDELMEK BARANYA MEGYÉBEN ÉS A NEP A GÖMBÖS-KORMÁNY IDEJÉN VONYÓ JÓZSEF Gömbös Gyula miniszterelnökké történt kinevezését az általa irányított szélsőjobboldali csoport arra kívánta kihasználni, hogy megvalósítsa a húszas évek elején elvetélt kísérletét egy diktatórikus államforma bevezetésére. Azt a törekvését, hogy a parlamenti rendszer felszámolásával, a politikai pártok megszüntetésével „keresztény-nemzeti" alapon szervezett fasiszta diktatúrát építsen ki Magyarországon. A politikai erőviszonyok azonban Bethlen István és Károlyi Gyula kormányzata idején úgy módosultak, hogy azok 1932 után is erősen korlátozták a Gömbös-csoport mozgásterét. A Gömbös-hívő szélsőjobboldal olyan időszakban kísérelte meg ,, . . . a nemzet jövendő boldogulásának alapját képező nemzeti egység . . megteremtését, a lakosság döntő többségének politikai egyesítését Gömbös (a Vezér) irányításával, amikor az 1929-1933-as gazdasági válság által kiélezett társadalmi konfliktusok politikailag is polarizálták az országot. Jelezték ezt az új pártalakulások, valamint az ellenzéki pártok taglétszámának és tömegbefolyásának növekedése. A gazdasági problémák, a súlyos szociális feszültség és az ellenzéki erők érezhetővé váló térnyerése együttesen szerepet játszott abban, hogy a hagyományos uralkodó körök elfogadják Gömbös miniszterelnöki dezignálását. Ezzel azonban nem mondtak le a húszas években visszaszerzett politikai befolyásuk érvényesítéséről. Az új miniszterelnöktől azt várták, hogy az ő érdekeiket szolgáló politikát folytasson és alapvetően ne módosítsa a bethleni korszak hatalmi struktúráját, kormányzati rendszerét. Bár a Gömbös által ígért erőskezű politikától remélték a gazdasági válság okozta társadalmi-politikai válság megoldását, indokolatlannak tartották és elvetették a totális diktatúra kiépítését. Törekvéseik bizosítékának vélték a konzervatív politikusok többségét a parlamentben, a kormánypártban és annak vezetésében, valamint a főispáni karban. Számításukat alátámasztotta, hogy Gömbös hatalomra jutásakor nem támaszkodhatott tömegbefolyással rendelkező, az ország politikai viszonyaiban meghatározó jelentőségű fasiszta mozgalomra, illetve pártra, sem a hatalom erőszakos kisajátítására felhasználható fegyveres osztagokra. Gömbösnek így diktatórikus céljai megvalósításáért egyszerre kellett megküzdenie az ellenzéki pártokkal, valamint az arisztokrácia, és a nagytőke konzervatív köreivel. Ehhez mindenekelőtt olyan szervezetet kellett létrehoznia, amely megfelelő tömegbázist biztosít a kétirányú harchoz. Mivel önálló párttal és saját alakulatokkal nem rendelkezett, Gömbös választás elé került. Vagy megkísérli az új párt megalakítását a kormánypárt felrobbantása árán, vagy azzal próbálkozik, hogy a kormánypártot terveinek megfelelően átalakítja. Az első esetben vállalnia kellett volna azt a kockázatot, hogy kisebbségbe szorul, sőt, esetleg