Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

tani a növekvő költségek miatt, ugyanakkor félő volt, hogy ekkor a fogyasztás csökken, így nem lesz elérhető a kívánt többletjövedelem. Mivel nagyon fontos volt a villamosmű gazdaságos üzemeltetése, a város évente 40 000 pengővel támogatta egészen 1940-ig. Ekkor a kedvezményes ipari áram 17 fillér, az alkalmazotti létszám 1933-ban 162, 1940-ben 188 fő volt.

72 A világháború első éveiben még nagyobb módosítás nélkül át tudták vészelni az üzemeltetést, a fogyasztási átlag 4,5 F./kWh lett. A HONSZ (Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége) Pécsi Csoportja kérésére 1941-től a tisztviselőkhöz hasonló áron, 2,5 f./kWh díjazással számították föl a fogyasztást a hadirokkantaknak, -özvegyeknek, -árváknak.

73 Ebben az évben azonban már emelni kellett az árakat, egységesen 20-20%-kal. Indokként az általános háborús anyag- és munkabéremelkedést hozták föl.

74 Azt feltétlenül le kell szögezni, hogy a 30-as évek végén nagyfokú korszerűsítés is történt az elektromos hálózatban, nagyfeszültségű vezetékeket építettek ki mind a városban mind annak külső részein, emellett transzformátorállomásokat létesítettek.

75 4. Közlekedési üzem: A város közlekedésében nagy szerepet játszott a villamosvasúti üzem, amely a villamosközlekedés megindulása, 1913. óta üzemelt. A válságos idők eljövetele a villamosforgalomban szintén visszaesést hozott. Az 1930. végi igazgatói előterjesztés számolt be erről először. Ekkor azonban a már megindult autóbuszforgalom bővítésére a jól működő pécsbányatelepi vonalat kapcsolták be a bérleti akcióba, sőt 1930. november 19-től a külvárosok összekapcsolására beindították a Gyárváros-Rácváros járatot. A Pécsi Villamosvasút RT éves mérlege ekkor 27 000 P. bevételcsökkenést mutatott, amelyet az igazgatósági ülés a gazdasági helyzet romlásával, a pénztelenséggel magyarázott. Ennek ellenére újabb 3 buszt szereztek be, a villamosra is érvényes átszállójegyet bevezették (30 fillérért), a viliamosvonal beosztást korszerűsítették, 1936-tól a négy szakaszra kisszakaszjegy-rendszert indítottak be darabonként 8 fillérért. A villamosforgalomban a 30-as évek elején 8%-os utasszám mellett a bevétel 14%-kal csökkent 19% -os árcsökkenés mellett, 19%-os bérnövekedéssel. A gépkocsiüzemnél 74%-os utasszámnövekedéssel egyidőben a bevételcsökkenés 0,5 %-os volt, a menetjegyek 19%-kal, a bérletek ára 61%-kal csökkentek. A többi fő mutató így alakult: Mutatók 1932. 1934. Bérlettel utazók száma: 22% 30 000 fő 49% 116 000 fő Bevétel összege 4 271 P 6 471 P. összbevétel %-a 10,6%-a 14,7%-a Menetjeggyel 121061 fő 115920 fő Gépkocsi km 55 000 km 65 000 km Ebben az évtizedben többször történt árszabálymódosítás, a városi tisztviselők, alkalmazottak azonban mindig kedvezményt élveztek. Az előbbiek bérletének ára 3; az utóbbiaké 2 pengő volt. A nyugdíjasok is az alkalmazottakkal egyenlő díjat fizettek. A nagy vonal- és árrendezés a világháborús években 1940-ben, majd 1941ben történt. Az 53.495/1940. KKM. X. sz. rendelete alapján 12%-os emelést rendeltek el, a mecseki és az ürögi vonalon a szakaszjegy 2,68-ról 6,16 pengőre emelkedett a tanulóbérlet, míg a felnőtteknél fordulónként 4,04-ről 9,3-ra.