Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

A drágulást egyrészt az üzemanyagárak drágulása idézte elő a társasgépkocsi üzemnél, s ez már a pénzügyi egyensúlyt veszélyeztette, másrészt az üzem költségei emelkedtek, s ez a helyzet más vonalak rovására nem volt fönntartható tovább. Az üdülőszálló megépítésével néhány kedvezményt élvezett. Ezek közé tartozott a buszjegy és az uzsonnajegy kiadása. A 30-as évek közepén életbe léptetett rendszert reklámcélokra hozták, az üdülőszálló életképessége, valamint a kávé és teaárak emelkedése 1940-től már nem tették lehetővé az addigi rendszert. A mecseki pálya ekkor 5100 m-es volt, a magassági különbség pedig 250 m. Egy-egy szakasz átlaga 1080 m volt, s az üzemanyagárak növekedése szintén az eddigi gyakorlat ellen szóltak. Ekkor azonban még lényegesebb áremelés nem történt, egy év múlva azonban már rákényszerültek erre. Az áremelés a bérlettulajdonosokat érintette jobban, összességében 25%-kal emelkedtek az árak, míg az egy utazásra szólók 8%-kal. Bevezették a félárú kedvezményt a gyermekjegyeknél, ugyanakkor megszűnt minden kedvezmény a köztemetői és a mecseki vonalakon. Hasonlóan érvényüket vesztették az eddig korlátlan utazásra szóló bérletek. (A temetői tömbjegyek 18-22, a menettértiek 56 fillérbe kerültek.) A jegyárak 1941-től kezdődően a következők voltak: 1. Egyszeri utazás: 1—6. szakasz: 20—72 f. Gyermekjegy: 10—36 f. 2. Bérletek: a) Havi b) Kedvezményes c) Tanulók, tanoncok 4.2— 14,1 P. (1—2 fordulós) 6.3— 21 P. (1—8 szakaszra) 0,9—12,5 P. 3.4— 7,7 P. (1—2 fordulós) 5,1—11,6 P. (1—8 szakaszra) 1940-ben menetjeggyel 854 962, bérlettel 1 148 425 fő utazott, és ez 264 073, ill. 53 154 pengő bevételt jelentett, vagyis utasonként 30,98, ill. 4,63 fillér. Tehát noha majd' egyharmaddal többen váltottak bérletet — az eladásukból hetedannyi jövedelem származott a város autóbuszvonalain, összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az autóbuszközlekedés a városban 1939. augusztus 2ó-tól 1941. október 1-ig 63,28%-kal drágult! Ha viszont az előző árrendezés — 1940. június 1. — öszszegét levonjuk, még mindig 51,28% a tényleges drágulás! A buszközlekedést lebonyolító ún. társasgépkocsi üzem emelései mellett a villamos viteldíjak szintén emelkedtek ezekben az években. 1942. január 1-vel az egységes menetjegyek 22, a bérletek 25%-kal drágultak, ugyanakkor megszüntették a 14,4, ill. 20 filléres tömb-, ill. menettérti jegyeket. Az összkiadás 1939-1941 között 306 731 pengőt tett ki, az ez idő szerinti emelkedés 25,53%-os volt. A városi villamosközlekedést eredetileg négy szakaszra osztották, majd három szakaszra vonták össze. a) Széchenyi tér—Főpályau b) Széchenyi tér—Zsolnay-( c) Széchenyi tér—Tüzér u. Az egyszeri utazás árai: a) Kisszakaszjegy b) Szakaszjegy c) Vonal- v. átszálló jegy d) Gyermekjegy A bérletek árai: a) Havi bérlet b) -o. (Kedvezményes bérle dvar jyár 1350 m 1750 m 1750 m 10 f. 14 f. 20 f. 14 f. tek) 7,5 P. 1,5—12,5 P.